Elutasította a bukaresti képviselőház jogi bizottsága a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar kormányközi egyezményt, amelynek értelmében a felek évente állami költségvetési támogatást juttatnak a néhai ügyvéd emlékét ápoló alapítványnak. A magyar Országgyűlés már tavaly novemberben ratifikálta az egyezményt. Mint ismeretes, alig néhány nappal a tavaly októberi közös kormányülés után, a magyaroknak kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény is mellékvágányra került Bukarestben. Az akkori megállapodásokból még azt sem sikerült gyakorlatba ültetni, hogy a magyar–román határt érintő vonatokon menet közben – azaz a szerelvény megállása nélkül – történjen az útlevél- és vámellenőrzés.
A sorozatos kudarcok ellenére a kormány újabb együttműködési ajánlatot tett Romániának. Csák Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a két ország viszonyát egy „újfajta barátságnak” kell jellemeznie a jövőben, főleg gazdasági téren. Ezt szolgálja az a megállapodás, amelyet várhatóan márciusban írnak alá, s amelynek alapján a jövőben szorosabbra fűzik az együttműködést európai ügyekben.
Baklövés? Politikai baklövésnek tartja a román kormány, hogy a bukaresti parlament jogi bizottsága elutasította a kormányrendeletet. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter közölte: a román kormány felkéri a parlament plénumát, hogy újratárgyalásra küldje vissza a szakbizottságnak a határozatot. Eközben a Ziua napilap azt állítja, hogy ha a magyar–román közalapítvány létrejön, akkor a román állam lemondhat a XIX. században Budapesten élt ügyvéd, Gozsdu Manó által hátrahagyott, hárommilliárd euróra becsült örökségről. (R. Sz.)
origo.hu
Luxusnyaraló csak milliárdosoknak? – Így szálltak el az árak a Balatonnál
