Végkielégítés helyett extraprofit

A kormányfőhöz köthető Motim-cégcsoport elbocsátott dolgozóitól 2002 végén arra hivatkozva vonták meg végkielégítésük egy részét, hogy annak kifizetése a maradók bérfejlesztését veszélyeztetné. Csakhogy a Gyurcsány Ferenc birtokában lévő Altus Rt. 2003-ban százegy, 2004-ben háromszázhárommillió forint osztalékot emelt ki a vállalatból. A munkaügyi felügyelőség ismét bírságot szabott ki a Motimra.

Bákonyi Ádám
2006. 02. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár Gyurcsány Ferenc szakszervezeti közönség előtt sokszor kifejtette: baloldalisága azt jelenti, hogy a munkaadók és munkavállalók vitájában a gyengébb, azaz a munkavállalói oldalt támogatja, a jelek szerint a miniszterelnök üzletemberként más gyakorlatot folytat. Egy lapunk birtokába jutott könyvvizsgálói jelentésből kiderül, hogy a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. 2003-ban 101, 2004-ben pedig – módosítva az éves pénzügyi beszámoló vonatkozó részét – 303 millió forint osztalékot emelt ki a mosonmagyaróvári timföldgyárat működtető Motim Rt.-ből. Korábbi írásainkból kiderült, hogy a kormányfő a pénz nagy részét az Altusból is kivette.
Mindez azért érdekes, mert – mint arról a Népszabadság annak idején beszámolt – 2002 végén elbocsátásokra került sor a társaságnál és leányvállalatainál, a távozók azonban a kollektív szerződésben (ksz) rögzítettnél jóval kevesebb végkielégítést kaptak. Gerezdes János, a Motim Rt. vezérigazgatója azt állította: a helyi szakszervezettel annak érdekében módosították a ksz-t, hogy ne kerüljön veszélybe a cégnél maradó munkások bérfejlesztése.
*
Így az eredeti ksz-ben rögzített 300 millió helyett csak 150 millió forintot fordítottak végkielégítésre. A bérfejlesztés pedig sürgető volt, hiszen a leépítés után a maradóknak kellett elvégezniük az elbocsátottak munkáját is. A napokban négyszázezer új munkahelyet ígérő miniszterelnök a jelek szerint éppen saját érdekeltségében nem tudja megvalósítani a foglalkoztatottság növelését: a privatizáció előtti 1991-es 2082 fős létszám 2001-ben 889 főre, 2004-ben pedig 786 főre apadt a Motimnál.
Eközben megtudtuk: ismét bírságot róttak ki a cégcsoportra. A Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-nél február 2-án tartott utóellenőrzése során az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Nyugat-dunántúli Felügyelősége megállapította: a törvényben rögzített 36 helyett továbbra is heti 40 órában foglalkoztatják a dolgozókat. Korábban már a munkaügyi bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is a törvényes munkaidő visszaállítására kötelezte a vállalatot.
Az OMMF immár harmadszor szabott ki 100-100 ezer forint végrehajtási bírságot a társaságok ügyvezetőire. A cégeknél egyébként annak ellenére sem állították vissza a törvényes foglalkoztatást, hogy augusztusi utóellenőrzése után a felügyelet nagyvonalúan méltányolta a társaságok december 31-ig szóló további haladékra vonatkozó kérését. Az új jogszabályok értelmében 16 naponként lehet ellenőrizni, szükség esetén pedig kiszabni a százezer forintos végrehajtási bírságot.

Bort iszik, vizet prédikál. Meg kell fizetni a melóst, akinek nem fizetik ki a bérét – jelentette ki a kormányfő a tegnapi Népszabadságban. Gyurcsány Ferenc igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy egy nagytőkés lehet-e baloldali. – Csak az a munkásbarát politika eredményes, amelyik egyben vállalkozáspárti is. Ha a munkást támogatjuk túl, elfogy a munka. Ha a vállalkozót, megszűnik a társadalmi béke – fogalmazott a milliárdos miniszterelnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.