Következő hónaptól már nagyobb összegű törlesztést kell fizetni a devizahitelek után a legtöbb pénzintézetnél, a forint ugyanis az utóbbi 20 nap átlagában több mint öt százalékot gyengült. Akadnak olyan bankok, ahol a magyar valuta gyengülésének kedvezőtlen hatása csak néhány hónap múlva lesz érezhető, akkor azonban az ügyfeleknek egyszerre kell majd nagyobb összeget kifizetniük.
A lakosságnak nyújtott teljes hitelállomány több mint 20 százalékát kihelyező OTP Bank lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a deviza alapú hitelek árazásánál minden hónap 4-ét megelőző munkanapon érvényes árfolyamon váltják át az ügyfél törlesztőrészletét forintra. Mindez azt jelenti, hogy a pénzintézet ügyfeleinek már a márciusi csekkek is magasabb összegről szól, február 3-án egy euróért még 250 forintot adtak, egy hónappal később viszont már 255 forintot. Amennyiben jövő hétig nem erősödik vissza a magyar valuta, úgy a törlesztőrészlet ismét magasabb lesz, mivel a múlt héten 262 és 268 forint között mozogtak a jegyzések.
A forintgyengülés negatív következményeinek kivédésére lehetőség nyílik az OTP-nél árfolyamgarancia-biztosításra, amelyet a svájci frank alapú lakás- és jelzáloghitelek esetében lehet igényelni. Tavaly a deviza alapú hiteligénylések 96 százalékát kérték az ügyfelek erre a hiteltípusra.
Hasonlóan változnak a törlesztőrészletek az Erste Banknál is: a pénzintézet tájékoztatása szerint az ügyfél a hitel folyósításakor érvényes devizaárfolyamon kezdi meg a törlesztést, azaz minden forintgyengülés vagy erősödés a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest jelentkezik. Fokozottabban érvényesül a forintgyengülés hiteldrágító hatása, ha az a deviza kamatának emelkedésével jár együtt. Ha például az euró, illetve a svájci frank kamata másfél százalékkal növekszik, s mindehhez párosul egy tízszázalékos forintgyengülés, akkor a törlesztőrészletek 20,3 százalékkal emelkednek meg. Amennyiben ugyanezt a mértékű forintgyengülést háromszázalékos euró, illetve svájci frank kamatemelés kísérné, úgy a kölcsönök törlesztőrészletei 31 százalékkal ugranának meg.
A magyar valuta több hete tartó hektikus mozgásának és gyengülésének azért van kiemelt jelentősége, mert a környező országok közül tavaly hazánkban emelkedett a leggyorsabban a devizahitel-állomány, s az új kölcsönök túlnyomó részét már nem forintban, hanem euróban és svájci frankban veszi fel a lakosság. A háztartási szektor devizahitel-állománya az idén januárban csaknem háromszorosa volt az egy évvel korábbinak, ami 750 milliárd forintos növekedést jelent. Mindeközben a forintkölcsönök nem egészen 50 milliárd forinttal gyarapodtak.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt négy évben több mint négyszeresére nőtt a háztartások által felvett hitelek állománya, 2001 decembere óta ugyanis összesen 2915 milliárd forintnyi hitelt vett fel a lakosság a pénzintézetektől. Tavaly a fogyasztási hitelek számítottak a legnépszerűbbnek: összesített állományuk 65 százalékkal emelkedett a múlt évben. 2005 decemberében összesen 1200 milliárd forintnyi fogyasztási hitellel tartoztak a bankoknak a háztartások, azaz 2001 decembere óta majdnem megötszöröződött ennek a kölcsönnek az állománya.
origo.hu
Orbán Viktor országúti harcosokkal találkozott
