Honfoglalók és szentek

Melyik mai harmincas ne emlékezne a Képes történelem sorozat durva vászonba kötött, foszladozó, iskolai könyvtári köteteire? Mintha úgy rémlene, hogy mindig a Tanácsköztársaságról szóló részt kellett elolvasni. Pedig nem volt ez rossz sorozat, nagyszerű kiegészítőül szolgált az iskolai történelemkönyvekhez, de az egészet – a tankönyvekkel együtt – átlengte a hivatalos történelemszemlélet avítt szelleme. Persze történelemkönyvet írni ma sem könnyű Magyarországon, ma is vannak hivatalos és nem hivatalos nézetek.
A Helikon Kiadó mindenesetre újraíratta Képes történelem sorozatát. Ezúttal is elsősorban a felső tagozatosoknak, szakközépiskolásoknak nyújt színes, közérthető kiegészítőt az iskolai tankönyvek mellé. A sorozat első két kötetének – a magyarság őstörténetével és a honfoglalás korával foglalkozó „Árpád jöve magyar néppel” és az Árpádok uralkodásával foglalkozó Árpád örökében – megírására Csorba Csabát kérték fel, ő a kiadó bejáratott szerzőjének számít. Sikerült is két nagyon színvonalas, kifejezetten szép és egységes kinézetű könyvet megjelentetni. Bár a szövegben a szerző kénytelen volt háttérbe szorítani romantikus hajlamait, amelyekről többek között a Regélő váraink című könyvében tett tanúbizonyságot, a kötetek képeinek összeválogatásával és jó néhány fotó elkészítésével kárpótolhatta magát. A művek nagy erénye, hogy egységes, hömpölygő folyamnak ábrázolják a történelmet, nincsenek „lyukak”.
Az utca embere vélhetően valami lakatlan, ember nem járta helynek képzeli a honfoglalás előtti Kárpát-medencét, a történelemtanítás ugyanis nem sok figyelmet fordított arra, kik éltek itt előttünk, aztán velünk együtt. Csorba Csaba nemcsak a mi sztyeppi utunkról beszél, hanem végleges hazánk történetéről is. Később ugyanilyen figyelmesen mutatja be a német–magyar, horvát–magyar együttélést, hiszen ezek a népek nem idegenként éltek velünk, hanem az akkori nemzet részeként. A szerző szellemesen kalauzol végig az Árpádok történetén is, végre nemcsak néhány nagyszerű szent csoportját látjuk, hanem egy európai jelentőségű, széles rokoni kapcsolatokkal rendelkező családot nagy és kevésbé jelentős tagokkal, szentté vált leányokkal és korszakokat meghatározó hős férfiakkal. Nem kérdés, hogy Csorba Csaba példaképe László Gyula volt, a Képes történelem első két kötete ugyanis nagyon hasonlít az 50 rajz a honfoglalókról című László-könyvre, sok esetben a remekül rajzoló, kiváló tudós képeit használja a szerző a korabeli élet bemutatásához. Csak míg László Gyula minden kétség nélkül leírta, lerajzolta azt, amit tud és gondol a magyarok őseredetéről, Csorba Csaba sokszor indokolatlanul óvatos, csak olyasmit állít, ami manapság politikailag korrektnek számít, pedig a magyar történelmi tudatnak éppannyira része a Szent Korona misztériumának legendája vagy Csaba királyfi, mint a történelmi léptékkel nem is olyan régen felfedezett finnugor atyafiság. A kettős honfoglalás sem olyan eretnek felfogás, amelyről ne lehetne nyíltan beszélni. És egy pontosítás: a székelyek nem azt tartják, hogy ők hamarabb érkeztek ide, mint a magyarok, hanem azt, hogy réges-régen itt vannak. A sorozat következő kötete Erdély történetéről szól majd.
(Csorba Csaba: „Árpád jöve magyar néppel” – A magyarság őstörténete és a honfoglalás; Árpád örökében – Szent Istvántól III. Andrásig. Helikon Kiadó, Budapest, 2006. A kötetek ára: 3490 forint)