– Nyolcvan éve ért véget a második világháború. Miért érezte fontosnak, hogy napjainkban filmet forgasson Goebbelsről?
– Egész életemben foglalkoztatott a történelemnek ez a szakasza és az, hogy németek jelentős része miként állhatott Hitler és Goebbels mögé. Tíz évvel ezelőtt intenzíven beleástam magam a témába, de nem találtam kielégítő választ a kérdésre, így kísérletet tettem arra, hogy a tettesek szemszögéből ábrázoljam az eseményeket, hús-vér emberként bemutatva a világ legnagyobb gazembereit. Úgy gondolom, ezt az időszakot ebből a megközelítésből nem sokan ábrázolták.
– Én jóval kevésbé éreztem esendőnek ezeket a személyeket, mint például A bukás című film esetében, és azt feltételeztem, szándékosan nem akarja, hogy szánalmat érezzünk irántuk.
– Oliver Hirschbiegel rendezése Hitler utolsó, a bunkerben töltött 12 órájára koncentrál, a filmem azonban nyolc évet öleltem fel a konkrét tetteikre és azok következményeire fókuszálva. És közben az olyan abszurd viszonyokat és szituációkat is bemutatva, mint például azt, hogy milyen nevetséges szokásrendek uralkodtak a Führer udvartartásában, kezdve azzal, hogy ki, hol ült az asztalnál a megbeszéléseken. Vagy, amikor Goebbels egy cseh színésznővel bonyolódik viszonyba, akkor hogyan próbálnak az ellenlábasai profitálni belőle, a politikus gyorsan a ranglétra aljára is zuhan, majd onnan küzdi fel magát ismét a csúcsra. Igyekeztem érzékeltetni a nácik tökéletlenségét és a minap egy vetítésen a közönség soraiban többen fel is nevettek. Ezt a hatást szerettem volna elérni.
– Miként zajlott a forgatást megelőző kutatómunka?
– Rengeteg anyagot találni a Harmadik Birodalomról, filmfelvételeket, híradásokat, újságcikkeket, és ezek mindegyike korábban Goebbels jóváhagyásával született. Tehát egy hamis képet tükröztek, amelyet a jövő nemzedékének is szántak, az én feladatom pedig az volt, hogy lerántsam a leplet a hazugságokról és bemutassam a valóságot és azt, ami a propaganda mögött van. Az ehhez szükséges kutatásaim során pedig a téma leghitelesebb szakértőivel konzultáltam. És hihetetlen dokumentumok álltak rendelkezésre, Goebbels mindennap fél órán keresztül naplót írt, ahogyan több, az igazságszolgáltatás elől Argentínába menekülő háborús bűnös is feljegyezte az emlékeit, miként a vacsorákról és az egyéb összejövetelekről is részletes jegyzőkönyvek születtek. Mindezekből nagyon részletesen meg lehet ismerni a különböző események protokolljait, kezdve attól, hogy amikor Hitler bevonult Franciaországba, a kihelyezett virágoknak milyen frissnek kellett lennie, vagy hogy az első sorban csak szép és fiatal emberek állhattak, ezáltal is vonzóvá téve a nácizmust. Annak ellenére, hogy a dramaturgia szabályai szerint számos fikciós szál is szerepel a filmben, a maximális hitelességre törekedtem, olyannyira, hogy a párbeszédek nyolcvan százaléka valóban idézet a jegyzetekből.
