A korai éveiben, a nagybányai művésztelepen töltött nyarak alkalmával főleg tájképeket, csendéleteket és portrékat festett. Már ebben az időszakban sikerült kijutnia Párizsba, így ekkor született az ismert Pont Saint-Michel (1908) című alkotása, amelynek két különböző példánya is megtekinthető a tárlaton.
A Bécsben és Berlinben töltött években (1920–1923) olyan remekműveket alkotott, amelyek mindmáig az életmű kivételes darabjai. Könnyedén bánt a színekkel, a kubista és a konstruktív térszerkesztés kombinálásával, az expresszív képfelületek egységben tartásával.
Innen ugrott fejest a párizsi művészeti életbe, ahol elkezdődik festészetében egy absztrakciós folyamat. Bár másfél évig élt Amerikában is, de 1930-ban visszatér Párizsba, ahol kiújuló betegsége miatt 1938-ban meghal. Haza már nem tért az emigrációból.
Mint minden művész, ő is elismerésre vágyott, ám az áttörés életében nem következett be – hangsúlyozta a kurátor, mi pedig tegyük hozzá, hogy hagyatéka azonban ma már oda emelte őt, ahova mindig is vágyott: halhatatlan magyarjaink közé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!