Sztálin komolyan aggódott, hogy kicsúszik a karmai közül Hitler
1945. április 30-án kora reggel a Berlin belső kerületeibe betört 1. belorusz front alárendeltségébe tartozó 3. csapásmérő hadsereg SZMERS felderítőszázada parancsot kapott, hogy haladéktalanul kezdje meg az előrenyomulást a birodalmi kancellária rommá lőtt épülettömbjéhez. A bizalmas direktívát Hitler elfogására személyesen Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall, az 1. belorusz front parancsnoka adta ki egy Moszkvából érkezett ukáz alapján.

Miután négy napig elhúzódó és rettenetes véráldozatokat követelő csatározások árán Zsukov marsall hadseregcsoportjának sikerült áttörnie a Seelowe-i magaslatoknál kiépített német védelmi vonalakat, a Vörös Hadsereg egységei betörtek Berlin külső kerületeibe. Ezzel egyidejűleg Ivan Konyev marsall 1. ukrán frontja déli és nyugati irányból befejezte Berlin körbekerítését, amit Sztálin hatalmas megkönnyebbüléssel vett tudomásul. A paranoiásan gyanakvó szovjet diktátornak ugyanis az volt a rögeszméje, hogy az angolszász szövetségesek még a Vörös Hadsereg beérkezése előtt megszállhatják Berlint, amit pedig mint legfőbb háborús trófeát, magának követelt. Noha az egyesített szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok határozott paranccsal megállította a Berlin közelébe jutott amerikai seregtesteket, Sztálin csak akkor nyugodott meg, amikor a marsalljai, Zsukov és Konyev jelentették, hogy a csapataik bekerítették a várost.

A karnyújtásnyi közelségbe került győzelem édes zamatát ízlelgetve Sztálinnak azonban maradt még egy gyötrő kétsége, hogy az egykori szövetségeséből a legfőbb ellenségévé vált Adolf Hitler vajon Berlinben van-e még?
Arról ugyanis, hogy mi lehet a recsegve-ropogva összeomló Harmadik Birodalom vezérével senkinek sem volt megbízható információja.
Jelena Rzsevszkaja, az 1. belorusz fronthoz rendelt SZMERS egység német tolmácsa így írt erről: " A hírszerzés információja elégtelen, ellentmondásos és megbízhatatlan volt." Zsukov marsallt -aki azzal akart kedveskedni Sztálinnak, hogy a május elsejei moszkvai parádéra beveszi Berlint-, nagyon aggasztotta annak lehetősége, hogy Hitler és a környezetében maradt náci hatalmasságok az utolsó pillanatban kereket oldanak. Nem volt nehéz elképzelnie, hogy ez a "malőr" milyen következményekkel járhat számára Sztálin részéről.