A hiúság ősrégi emberi tulajdonság, ami fokozottan érvényes a nyilvánosság rivaldafényébe kerülő közszereplőkre vagy más hírességekre. A világtörténelem számos betegesen hiú személyiséget ismer, akik között külön kasztot alkotnak a diktátorok. Az osztrák kispolgári családba született és gyermek-, illetve fiatalkorában sok sérelmet elszenvedett Adolf Hitler fanatikus, messianisztikus allűrökkel felvértezett karaktere valójában puritán személyiséget takart olasz példaképe, Benito Mussolini pompakedvelő és harsányan teátrális megnyilvánulásaihoz képest. Hitler személyiségének éppen ezért kedvezett a róla kialakított goebbelsi propagandakép, ami mint Németországot egyetlen emberként megszemélyesítő és minden, illetve mindenki felett álló megközelíthetetlen népvezérként ábrázolta. Ez a tudatosan felépített kultikus kép 1940-től a második világháború elején elért sorozatos győzelmek hatására a „minden idők legnagyobb hadvezére" ikonnal is kiegészült, amely kép pedig végleg nem tűrte meg az ezzel ellentétes hétköznapi, esetenként nevetséges Hitler-ábrázolásokat. Éppen ezért a vezér gyermek és fiatalkorából származó képekből csak nagyon erős szűrés után kerülhetett bele néhány fotó a Führer-kultusz propagandakiadványaiba. Semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy e képek kiválasztásában maga Hitler lehetett a legfőbb cenzor. A Führer családi, vagy főként a nőügyeivel kapcsolatos képek szigorú tabutémaként szó szerint láthatatlanná váltak. Hitler egyébként alig tartott kapcsolatot a rokonságával, a goebbelsi propaganda pedig egyenesen agyonhallgatta, hogy a Führernek apai nagybátyja révén a dekadens és plutokrata Egyesült Államokban is élnek unokatestvérei, akik közül az egyik rokon, Willy Hitler, a történelem fintoraként mint az Egyesült Államok haditengerészetének altisztje szállt partra Normandiában 1944 júniusában, hogy a bácsikája ellen harcoljon.
Kisdiák és cirkuszi bohóc
A széles körben elterjedt meggyőződéssel szemben a náci pártot nem Hitler, hanem Anton Drexler, egy müncheni géplakatos alapította 1919-ben, Német Munkáspárt néven. Adolf Hitler az 56. számú párttagkönyv birtokosaként nyert felvételt a Drexler-féle pártba, melynek teljes tagsága kényelmesen elfért egy müncheni sörözőben. Hitler ekkortájt a bajor katonai elhárítás ügynökeként kapta feladatul, hogy gyűjtsön információkat a világháborút követő akut válság miatt gomba módra elszaporodott kisebb politikai pártocskákról, illetve szervezetekről. Hitler tehát gyakorlatilag spicliként épült be Drexler pártjába, amit hallatlan ambícióitól fűtve rövid időn belül meg is szerzett magának. A Bajorország fővárosában szárba szökött nemzetiszocialista mozgalom véres utcai verekedéseket kiprovokáló, agresszíven lármás tagjai a müncheni sörös rendezvényekkel és a népviseletnek számító bőr térdnadrág, a lederhose viselésével adóztak a bajor nemzeti hagyományoknak. Ebből a korszakból, Hitler müncheni korai éveiből származnak azok a fotók is, amelyek rövid bőrnadrágban ábrázolják a hatalom totális megszerzésére törő népvezért.