Egyre többen jutnak kollégiumi férőhelyhez, egymást érik a fejlesztések + videó

Jól mutatja a magyar felsőoktatás nemzetközi vonzerejét és a kormány kollégiumfejlesztési programjainak jelentőségét, hogy a kollégiumi férőhelyek iránt nemcsak hazai, hanem külföldi hallgatók is nagy számban érdeklődnek – mondta lapunknak Varga-Bajusz Veronika államtitkár. Mint rámutatott, a kapacitások folyamatos bővítése ellenére is komoly túljelentkezés van a 46 ezernél több férőhelyre. Az államtitkár arra is kitért, hogyan zajlik a fővárosi Diák­város-program előkészítése, amelyben tizenkét-tizenhatezer új férőhely jön létre modern, zöld és fenntartható környezetben.

Tízezrek pályáznak a kollégiumi férőhelyekre, a kormány pedig határozott lépésekkel és jelentős fejlesztésekkel biztosítja, hogy minden diák méltó körülmények között élhessen és tanulhasson a felsőoktatásban – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. Mint hangsúlyozta, a fiatalok lakhatási feltételeinek javítása a kormány kiemelt feladata. Az elmúlt három évben valódi hozzáférési fordulat valósult meg a felsőoktatásban, amelynek természetes velejárója a kollégiumfejlesztés felgyorsítása is.

Bővülő kapacitások, szociális szempontok

Az államtitkár ismertette: több mint 46 ezer kollégiumi férőhely van országszerte, mégis jelentős a túljelentkezés, pedig a kapacitásokat folyamatosan bővítik. 

A főváros 17 ezer kollégiumi férőhelye iránt nemcsak hazai, hanem külföldi hallgatók is érdeklődnek, ami jól mutatja a magyar felsőoktatás nemzetközi vonzerejét és a kormány kollégiumfejlesztési programjainak jelentőségét. A férőhelyek odaítélése szociális és tanulmányi alapon történik, ezzel biztosítva, hogy a rászoruló és jól teljesítő diákok elsőbbséget élvezzenek

– mutatott rá.

Varga-Bajusz Veronika emlékeztetett: az állam 2010 óta összesen százötvenmilliárd forint értékben vásárolt ki a balliberális kormányok által, a felsőoktatási intézmények számára hátrányosan megkötött ötven PPP-konstrukcióban működő kollégiumot, amelyeket az egyetemeknek adott vissza, így biztosítva hosszú távú fenntartható működésüket. Az elmúlt években ennek hatására számos ikonikus kollégium is ebben a formában újult meg: többek között a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa, az ELTE Márton Áron Szakkollégium, amely közel 13 milliárd forintból esett át teljes felújításon, valamint a Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiuma is a legmodernebb környezettel várja a hallgatókat.

Folyamatban a Diákváros, elindult a Kollégisták központban

– A fejlesztések azonban nem állnak meg, mert előttünk van a budapesti Diákváros-program, amelyben a IX. kerületben, rozsdaövezeti területen, tizenkét-tizenhatezer új férőhely jön létre modern, zöld és fenntartható környezetben. 

Jelenleg a projekt műszaki, finanszírozási előkészítése, háttértervezési munkák folyamata zajlik, ezt követően fogjuk meghatározni a fejlesztés folyamatát

– fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette, idén újdonságként – a HÖOK javaslatára – elindult a Kollégisták központban program is, amelyre az intézmények augusztus 31-ig pályázhatnak háromszázmillió forintos keretösszegből. 

A támogatásból a mindennapi komfortot javító eszközöket, például hűtőt, mosógépet vagy konyhai felszerelést szerezhetnek be a kollégiumok. 

– Célunk, hogy ne csak felsőoktatás színvonala, hanem a környezete is a világszínvonalú legyen. A fejlesztésekkel nemcsak a férőhelyek száma bővül, hanem a szolgáltatások színvonala is emelkedik, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a megújult magyar felsőoktatás sikeres és vonzó legyen – mondta Varga-Bajusz Veronika.

Borítókép: A kormány kiemelt feladata a fiatalok lakhatásának javítása (Fotó: Bach Máté)