Az elmúlt hét – közvetlen vagy közvetett formában – az amerikai–orosz csúcstalálkozóról szólt.
Franciaország, miközben bejelentette, hogy a NATO előírását – a GDP öt százalékának a védelemre fordítását – már 2027-re teljesíteni fogja, megsértette az amerikai elnököt.
Washington és Párizs viszonya újra kiéleződött. Párizs számára több mint presztízsveszteség, hogy 64 év után ki kellett vonni a francia csapatokat Szenegálból. Ez egyben azt is jelentette, hogy a francia térvesztés Afrikában folytatódik.
Svédország mint friss NATO-tag negyvenről hetven évre emelte a tisztek behívhatóságának a korhatárát. Norvégia – és ez nagyon ritka az ország történetében – kiállt Dánia mellett az USA-val szemben a Grönland körüli vitában. Felmerült újra a régi kérdés, hogy a jognak van-e ereje, vagy pedig az erőnek van joga.
A Közel-Keleten mind Törökország, mind Izrael napi szinten beavatkozik Szíria belügyeibe. Gázában folytatódtak a harcok. Libanonban most dől el a Hezbollah sorsa, hogy az Irán által támogatott, de az utóbbi időben az Izraellel háborúzó és meggyengült síita szervezet meg tudja-e tartani önállóságát, vagy pedig a libanoni kormány nyomására beolvad-e az ország hadseregébe.
Iránnál a 12 napos háború után most hozták nyilvánosságra a mindenki által hangoztatott kérdésre a választ: négyszáz kilogramm dúsított urán továbbra is Teherán rendelkezésére áll.
Az alaszkai csúcstalálkozó előkészítéséhez tartozott, hogy a nyugat-európai vezetés – együtt Ukrajnával – sikertelenül, de mindent megtett, hogy részt vehessen a Trump–Putyin közötti tárgyaláson.
Zelenszkij meghívás nélkül elment Berlinbe, ahol Merz kancellárral együtt tartott sajtótájékoztatót és vett részt az amerikai–európai videótalálkozón. Érdekes elem volt, hogy a német kancellár kezét a nála egy fejjel alacsonyabb ukrán államfő vállára tette. Erre Zelenszkij átfogta Merz derekát. Ez olyan rosszul sült el, hogy pillanatok alatt levette a kezét.
Az ukrán államfő beterjesztette a követeléseit. Ezt ugyan senki sem kérte, de Nyugat-Európa jelentős része támogatja. Ilyen pont a tűzszünet, ahol az USA és Oroszország tárgyal, Ukrajna és Nyugat-Európa nélkül. Minden jelentős kérdést Ukrajna jövőjéről csak a kijevi vezetéssel lehessen megtárgyalni.
Zelenszkij háromoldalú tárgyalást követel az USA, Oroszország és Ukrajna részvételével.
Ukrajna pénteki jelentése szerint eddig 1 067 100 orosz halottja van a háborúnak. Ez több, mint az összes fronton lévő orosz katona. A világ döntő része ezeket az adatokat propagandának tekinti és nem fogadja el. Ukrajna szintén bejelentette, hogy csak ebben az évben 74 milliárd dollár kárt okozott Oroszországnak. Ez az orosz GDP 4,11 százaléka. Ez az adat is lehetetlen.
