Nehéz helyzetben az állattenyésztés

Szerkezetileg zsákutcában van a magyar mezőgazdaság, anynyira, hogy ha a kormányzat és a döntéshozók nem vállalják fel a változás szükségességét, s nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, akkor a közeljövőben súlyos problémák elé nézhet az egész agrárium – állítja ismételten a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).
Wagenhoffer Zsombor, a szövetség igazgatója szerint az uniós csatlakozási szerződésben rögzített agrártámogatási rendszerről az utóbbi két évben bebizonyosodott: alkalmatlan arra, hogy a magyar mezőgazdaságot erős, versenyképes szektorrá tegye. – A területalapú támogatások és az intervenciós rendszer eredménye nyolcmillió tonna gabona, amelynek nincs piaca, ugyanakkor 130 milliárd forinttal terheli a központi költségvetést, és forrásokat von el a többi ágazattól – mondta az igazgató, rámutatva, hogy tavaly kevesebb mint 600 ezer tonna intervenciós terményt értékesítettek, miközben 2,5 millió tonna új raktárkapacitás épült. – Az EU nem nézi sokáig tétlenül a növekvő magyar intervenciós gabonahegyeket, mert éppen az ilyen eladhatatlan készletek miatt reformálta meg Brüsszel 1992-ben, majd 2000-ben és legutóbb 2003-ban a közös agrárpolitikát.
– Az állattenyésztés 2004 óta jelentősen veszített a mezőgazdaság bruttó termelési értékének részesedéséből. 2002-ben ez az érték 45 százalék volt, 2004-ben már csak 35 százalék, miközben a növénytermesztés aránya 10 százalékkal emelkedett. A folyamatosan csökkenő állatlétszám miatt ugyanakkor vannak olyan állatalapú támogatások, amelyeket nem használunk ki teljes mértékben. Ezeket a fel nem használt pénzeket azonban nem az ágazat fejlesztését segítő jogcímekre, hanem a szántóföldi kiegészítő támogatásokra csoportosítják át – mondta az igazgató. – Amennyiben nem történik hathatós beavatkozás, s a mostani elosztási rendszer marad – folytatta Wagenhoffer Zsombor –, az nemcsak a minőségi állatitermék-előállításra nézve, hanem a növénytermesztő ágazatra, ezen keresztül pedig az egész magyar mezőgazdaságra végzetes lehet.
Mezőgazdaságunk előnytelen szerkezetének megváltoztatására a MÁSZ szerint a következő években az uniós támogatások évi mintegy 15 milliárdos növekményét elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére, a nemzeti hozzájárulás állatalapú támogatásainak ki nem használt részét pedig a tenyésztés-szervezési feladatok – ezen keresztül a minőségi tenyészállat-előállítás – finanszírozására kellene fordítani.