A Magyar Posta Rt. 2003-ban döntött arról, hogy több száz kistelepülés postahivatalát bezárja, és az érintett települések polgármestereinek tiltakozása ellenére bevezeti a mobilposta-rendszert. A kistelepüléseken élők és képviselőik egyre többször adtak hangot a mobil postai szolgáltatással kapcsolatos kifogásaiknak, és változatlanul sérelmezték a kis posták megszüntetését. Az állampolgárok esélyegyenlőségét veszélyeztető ügyben Lenkovics Barnabás ombudsman, az állampolgári jogok biztosa vizsgálatot indított, amelyben a Magyar Posta intézkedését először ugyan nem minősítette alkotmányos visszásságnak, de a nem megfelelően kommunikált, váratlan bevezetés miatt felhívta a posta vezérigazgatójának figyelmét, hogy a jövőben fordítson különös figyelmet a helyi önkormányzatokkal mint a helyi közakarat megtestesítőivel való folyamatos párbeszédre, jogos igényeik figyelembevételére, és intézkedéseit a jövőben széles körű tájékoztatás előzze meg. Dárday István és Szalai Györgyi dokumentumfilmjéből kiderül, hogy sem a posta vezérigazgatója, sem az érintett minisztériumok nem tettek semmit a helyzet megoldásáért. Sőt.
Májer József, a Zempléni Településszövetség (ZTSZ) elnöke a filmben úgy fogalmaz: a monopolhelyzetet élvező, erős arroganciával fellépő posta – a politikai hatalom – egyáltalán nem veszi őket partnerszámba. A döntésbe nem vonták be az önkormányzatokat, a bezárásról szóló tájékoztatást az utolsó pillanatban kapták kézhez az érintett polgármesterek, hadd csattanjon a lakosság dühe a helyi vezetőkön.
A posta tűzbe megy
A kistelepülések polgármesterei újabb beadványban fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Egybehangzóan panaszolták, hogy a posta előzetesen azt az ígéretet tette, hogy a mobil postai szolgáltatás során ugyanabban a minőségű szolgáltatásban részesülnek majd, mint amit a postahivatal nyújtott. A gyakorlat azonban nem ezt igazolta. Álláspontjuk szerint a mobil posta sokkal költségesebb, mint az önkormányzatok által is támogatott postahivatalok működése, érkezése ráadásul kiszámíthatatlan. A rendelet szerintük hátrányosan különbözteti meg a 600 főnél kisebb falvakban élőket a nagyobb településen élőkkel szemben, hiszen e községek esetében a Magyar Posta Rt. dönti el, hogy milyen módon szolgáltat, míg máshol az önkormányzat megállapodásától teszi függővé, illetve a nagyobb településeken a jogi szabályozás önmagában megfelelővé teszi a szolgáltatást. Az érintettek hangsúlyozzák, hogy életesélyeiket korlátozza a bizonytalan mobilposta-rendszer. Komlóska önkormányzata az ügyben a bírósághoz fordult, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság jogerős ítélete kimondta, hogy a mobilposta-szolgáltatás a községben nem felel meg a jogszabályban előírtaknak. Köteles László, a község polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott: azért fordultak bírósághoz, mert Komlóskán a mobiltérerő hiánya miatt akadályoztatott mobil postáról a hírközlési hatóság kijelentette, hogy rendeltetésszerűen működik – azt tette a polgármester szerint, amit a posta diktált. A bíróság megállapította, hogy hatályon kívül kell helyezni a hírközlési hatóság határozatát. A közigazgatási perben jogerős ítéletet hoztak, ennek ellenére a hírközlési hatóság figyelmen kívül hagyta azt.
– Egy év múltán újra bírósághoz fordultunk, a bíróság ismét elmarasztalta a hírközlési hatóságot és a postát, de a mai napig erre sem reagáltak. 911 település csatlakozott a kisposta-mozgalmunkhoz az ország minden részéről, hiszen Komlóska problémája minden érintett község problémája is. És azt kell látni, hogy a bírósági ítélet értelmében ma Magyarország valamennyi mobil postája törvénysértően működik – vélekedett Köteles László.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság ugyanakkor megállapította, hogy Sárazsadány településen a Magyar Posta nem tesz eleget a rendeletben foglaltaknak. A tiltakozás következő eseménye Ivád (Heves megye) községben történt 2005. szeptember elején, amikor a falunapon az ivádiak egy zöldre festett és a posta címkéjével ellátott autót gyújtottak fel, ezzel demonstráltak a mobilposta-hálózat kiterjesztése ellen. A posta házhoz megy felirat helyett A posta tűzbe megy felirat volt olvasható a lángba borult járművön. – Akik a földön fekszenek, azokba a legkönnyebb belerúgni. Különösen, amikor már annyi erejük sincs, hogy szólni tudjanak – vélekedett lapunknak Ivádi Gábor, a mátrai kisközség polgármestere.
Az informatikai és hírközlési miniszter tájékozódott a mobilposta-programról, és arra kérte a Magyar Postát, hogy azokon a településeken, ahol az új szolgáltatás bevezetése problémát okozott, állapodjon meg az önkormányzatokkal olyan megoldásban, ami megnyugtató a helyi lakosok számára. A településvezetők egyre elkeseredettebb szélmalomharcát látva Lenkovics Barnabás ombudsman módosított a jelentésén: korábbi vizsgálatától eltérően megállapította, hogy „a postai szolgáltatás működtetését előíró szabályozás és ennek alapján a korábban működő több száz állandó postai szolgáltatóhely megszüntetése, azon mérték alapján, hogy mely települést hány fő lakja, ugyanakkor egyes érintett területrészeken a nyaralóvendégek létszámát teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, az alkotmányban deklarált hátrányos megkülönböztetés tilalmával, az emberi méltósághoz való joggal, illetve a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményével összefüggésben viszszásságot okoz”. Egyben hangsúlyozta: az alkotmányos visszásság a már működő mobil postai szolgáltatás vonatkozásában is fennáll. Az esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség elve pedig nem érvényesül, hiszen a jog a különböző lakosságszámú településen élőket nem kezeli egyenlő méltóságú személyekként, és ez a megkülönböztetés érinti az ott működő önkormányzatokat is.
Az esélyegyenlőség sérelme
Lenkovics Barnabás kérdésünkre megerősítette: előkészületlen, nem meggyőző – hatalmi szóval rájuk „oktrojált” – döntés volt ez, amely már csak azért is visszás, mert az Európai Unió postai szolgáltatásokra vonatkozó irányelve is előírja a helyi érdekek figyelembevételét. – Még tovább mentem egy lépéssel, mert azáltal, hogy az ott élőket figyelmen kívül hagyták, az emberi méltóság követelményeit és az egyenlő bánásmódot sértették. Az alkotmány úgy szól, hogy az állam a jogegyenlőséget az esélyegyenlőséget biztosító intézkedésekkel mozdítja elő – itt azt állapítottam meg, hogy a kistelepülésen élőknek a jogegyenlősége sérelmet szenved azáltal, hogy a kommunikációs-információs társadalomban az ő esélyegyenlőségüket szolgáló intézkedések helyett inkább leépítés-redukálás folyik. Ez a lényege a dolognak – jelentette ki az ombudsman.
Mielőtt félreértenék: a kistelepülések polgármesterei nem (csak) a mobilposta-rendszer ellen tiltakoznak, belátják, hogy akad település (különösen, ahol eddig nem volt állandó postahivatal), amelyen a mobil posta működőképes. Ők azt sérelmezik, hogy teljesen kizárták őket a döntési mechanizmusból. – Nem az a gond – mondja Ivádi Gábor, Ivád polgármestere –, hogy mobil posta van, hanem az, hogy meg sem kérdeztek bennünket.
A Magyarországon elsőként a GATS-mentes zónához csatlakozott település polgármestere előtt nyilvánvalóvá vált: tiltakozniuk kell az ellen, hogy a közszolgáltatásokat az önkormányzatok és a lakosság beleegyezése nélkül privatizálhassák vagy szüntethessék meg.
A postaügyben a kistelepüléseket képviselő ügyvéd, Kovács János felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzati törvény nem disztingvál lélekszám szerint az önkormányzati jogok oldaláról: a hetven lélekszámú település elvileg ugyanolyan jogokkal bír, mint Budapest. Dárdayék filmjében kijelentette: igenis tudomásul kell azt venni, hogy a négyszáz lelkes településnek éppúgy jogos igénye van alapszolgáltatásokra, és arra, hogy azt minőségben kapja meg, mint a nagy települések.
– Hogy lehet, hogy a kormányzat egyszerűen megkerüli az aprófalvakban élők és a városiak jogegyenlőségét? Egyszerűen: nem vagyunk választási tényezők – mondja Köteles László, Komlóska polgármestere.
A zempléni kistelepüléseket tömörítő Zempléni Településszövetség (ZTSZ) elnöke, Bodrogkeresztúr első embere, Májer József emlékeztet: a kormányzati törekvések nem abba az irányba mutatnak, hogy a kistelepüléseket megerősítenék. – Kiindulva abból, hogy nem tehet az ember arról, hogy metropolisba vagy kistelepülésre született, és egy élete van, azt gondoljuk, ha ez a tendencia folytatódik az oktatás vagy a szolgáltatásokhoz jutás lehetőségének területén, az a kistelepülésen élők teljes ellehetetlenüléséhez vezet – mondja lapunknak a ZTSZ elnöke. – A hatalom egyáltalán nem veszi partnerszámba a kistelepülések önkormányzatait, meg sem kérdezik, milyen szempontok felelnének meg a mi igényeinknek – fűzi hozzá Köteles László. Szerinte a rendszer diktatórikus, akár tetszik, akár nem, a döntéseket végrehajtják. Mint mondja, a postaügy által beleláttak a „magyar demokráciába”, és itt „egyszerűen nem demokrácia van, hanem gazdasági érdekek alapján történő szerveződés”. Érthető a Májer József által említett megkeseredettség is az önkormányzatok részéről, hiszen a postaügy csak egy a kistelepüléseket érintő számos intézkedés közül. – Eddig is nagyon nehéz pénzügyi helyzetben voltunk – mondja a komlóskai polgármester –, de most történt meg először a tizenkét éves pályafutásom alatt, hogy a település nulla forint állami támogatást kapott egy hónapban. Tömegesen így jártak a települések, szándékosan alul vagyunk finanszírozva. Egyértelmű, hogy minden eszközzel arra törekednek, hogy teljesen tönkretegyék az aprófalvakat.
Májer József hozzáteszi, a 2006-os költségvetés ismeretében el lehet mondani, hogy a – főleg ezer lélekszám alatti – települések esetében sok helyen tíz százalék fölötti normatívacsökkenés történt. Őt igazolják azok a kisalföldi községvezetők is, akik Köteles László Nagy bajban a kistelepülések című közleményére reagálva a megyei napilapnak jelentős – falvanként négy-hat milliós – normatív támogatáscsökkenésről beszéltek.
Köteles László figyelmeztet: a kormányzat ott folytatja, ahol a nyolcvanas években abbahagyta – tudatos falurombolás folyik jelenleg Magyarországon. Az eltelt négy évben polgármestertársaival együtt nem az volt a munkája, hogy építsen, fejlesszen, hanem hogy mentsen. Hogy küzdjön a bezárással fenyegetett óvodákért, iskolákért, a közhasznú munkáért.
A demokrácia megcsúfolása
A hatalom az aprófalvak vezetői szerint mindent elkövet, hogy ne tudják érvényesíteni az érdekeiket. Leminősítették a postabezárás ellen tiltakozó több mint hatvanezer aláírásukat is ötvenezer alá az OVB-nél, hogy ne kelljen foglalkozni vele – ez is a demokrácia megcsúfolása. 2002-ben Medgyessy Péter kormánya ígérte, a szocialisták mindent megtesznek az életképes települések támogatásáért, ám ezzel szemben azt látják, hogy egy-egy politikus, akit néhány évre választanak, életképtelennek kiált ki nyolcszáz éves községeket.
Így lesz kommunikációs végpontok helyett lelakatolt postahivatal, sok száz éves, virágzó aprófalvak helyén szellemtelepülés. „A politikusokat nem azért választottuk, hogy megmagyarázzák, életképesek vagyunk-e vagy nem. Hanem azért, hogy segítsenek olyan körülményeket teremteni, amelyek között életben maradhatunk” – mondja Köteles László.
Májer József szerint a legnagyobb baj az, hogy a jelenlegi politikának köszönhetően a pénz mindenható lett, ez pedig akadályozza a regnáló elitet, hogy felelős döntést hozzon. S bár a Zempléni Településszövetség példaadó kezdeményezés, az elnök úgy véli, a pénz mindenhatósága miatt a települések is kezdenek egy kicsit egymástól elfordulni; a szolidaritás elhalványul, s nem tartanak össze úgy, mint régen.
Talán éppen ez a cél. Az egyik érintett településen élő Benkó Pál mondja a Falurombolás? című filmben: „Én nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége… Csak a mezőgazdaságból már nem lehet megélni, mert azt is elsorvasztják. Ennyire ellehetetleníteni a fiatalokat is és mindenkit, ez azért túlzás. Nekünk sincs munkahelyünk, hát mit tegyen egy fiatal, amikor végez az iskolával… Kíváncsi lennék azért a mai vezetőkre: azt mondanám nekik, költözzenek ki falura, s éljenek így.”
Rájuk férne.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
