Többe kerül a nyers fém

Jelentős mértékű áremelkedés volt megfigyelhető az utóbbi években az árupiacon forgó nyersanyagok esetében. A réz folyamatosan új történelmi csúcsokat állít be, miközben az alumínium és a cink ára 17 éve nem látott magasságokba jutott. Szakértők szerint a drágulás az idén is folytatódhat, igaz, a kínai import csökkenése és a távol-keleti ország alapanyag-termelésének várható növekedése ezzel ellentétes hatást válthat ki.

Idén a nyersanyagok, s ezen belül a fémek világpiaci árának további emelkedése prognosztizálható – állapítja meg a Gazdaságkutató Intézet és az Aluta által készített elemzés. Az év első felében a 2005. végi szintekhez képest 10-15 százalékos emelkedés valószínű, aminek következményeképpen várhatóan a jelenlegi emelkedő ciklus tetőpontjára jutnak az árak. A fémek világpiaci árát globálisan meghatározó tényezők közül kiemelhető a növekvő kereslet, amely a gyorsuló világgazdasági növekedés eredménye, továbbá a stagnáló vagy éppen csökkenő kínálat, ami főként a kitermelési költségek drasztikus növekedése okoz, illetve az, hogy tartósan alacsony szintre kerültek a globális készletek, ami önmagában is egy jelentős árfelhajtó tényező. Emellett pénzpiaci spekulációk is hatnak a drágulás irányában, hiszen egyre több befektetési alap jelent meg az árupiacon.
A nyers fémek világpiaci ára az utóbbi négy év során folyamatos növekedést mutatott. A réz egyre-másra döntötte meg az új történelmi csúcsokat, miközben az alumínium és a cink ára év elején 17 éve nem látott magasságokba került. Az általános várakozásokkal ellentétben a magas árak következményeként nem nőtt meg ugrásszerűen a termelési kapacitás, miközben a világpiaci kereslet továbbra is rendkívül nagy. Ez a két tényező, valamint a globális készletek rendkívül alacsony szintje további áremelkedést vetít előre 2006-ra – állapítja meg az Aluta által közzétett elemzés. A világpiaci környezet a korábban prognosztizált áremelkedésnél jóval meredekebb növekedést valószínűsít az árakban.
A Barclays Capital becslése szerint a nyers fémek világpiaci ára az év második negyedében éri el maximumértéket, ezt követően pedig az év végéig mérsékelt árcsökkenésre lehet számítani. Az alumínium tonnánkénti ára például 2500 dolláros színt körül fog tetőzni, a rézé pedig nem kizárt, hogy az 5000 dollár körüli szintet ostromolja majd.
Az alumíniummal ellentétben az ólom világpiaci ára megközelítette a csúcspontját. Most viszont az árának csökkenése várható, mivel Kína továbbra is jelentős menynyiségű finomított ólmot exportál, miközben a globális termelés is növekedett a közelmúltban. Mindezeket figyelembe véve, rövid távon 1000 és 1150 dollár közötti tonnánkénti ár prognosztizálható 2006 során. A nikkel árában viszont emelkedésről szólnak az előrejelzések, mivel a készletek a tavalyi év elején történt csaknem harmincszázalékos árcsökkenés nyomán mélypontra jutottak, ám jelenleg egyre erősebb a kereslet. Ezek alapján a nikkel világpiaci ára 2006-ban elérheti a 15 500 dolláros tonnánkénti szintet. A nikkellel együtt 2005 második felében az ón ára is csökkent, mára azonban 6000 dollár körül stabilizálódott. A globális ónfogyasztás elsősorban Kína elektronikai szektorának köszönhetően továbbra is hatalmas, s emiatt e fém világpiaci ára rövid távon ismét meghaladhatja a tonnánkénti 7000 dolláros szintet.
Az elemzők szerint azonban a cink világpiaci árának további emelkedésére van a legnagyobb esély. Az ár csökkenését egyedül az idézhetné elő, ha a kínai bányákból a vártnál lényegesen nagyobb mennyiségű cink kerülne a piacra, amire azonban kevés esélyt látnak a szakemberek. Szerintük 2006-ban a cink tonnánkénti ára elérheti a 2200 dolláros szintet is.