A költségvetési törvény szerint a mintegy hatvanezer köztisztviselő és mintegy kétszázezer központi állami közalkalmazott illetményemelésének fedezetét a fejezeti államháztartási tartalék biztosítja, a tartalék felhasználását a kormány engedélyezi. – A jelenlegi információk szerint a kormány nem kíván döntést hozni a fejezeti államháztartási tartalékok felhasználásáról – olvasható Tátrai Miklósnak, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkárának levelében. Eszerint az április 1-jétől törvényi kötelezettségként előírt illetmény- és keresetemelésekről az intézményeknek saját hatáskörükben kell intézkedniük, amihez szüksége esetén előrehozott támogatás igényelhető.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke szerint rossz üzenet, hogy míg a kollégák erőn felül fáradoznak az árvíz elhárításán, mindezt úgy teszik, hogy bár rendelkezésre áll, a kormány nem kívánja biztosítani az egyébként csekély mértékű béremelés fedezetét. Tarró Péter hangsúlyozta: mivel 2002 óta közel nyolcszáz főt bocsátottak el a vízügyi igazgatóságoktól (ami miatt jelenleg önkéntesek és nyugdíjas kollégák segítségére van szükség) szóba sem jöhet, hogy újabb elbocsátásokból gazdálkodják ki a béremelés fedezetét. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára reméli, hogy pusztán pénzügytechnikai kérdésről van szó. A bérmegállapodás kimondja, hogy a törvényben rögzített köztisztviselői illetményalap-emelés nem járhat létszámcsökkentéssel – mondta Fehér József.
Ismeretes: a közszférában az idén nem januártól, hanem csak áprilistól emelkednek az illetmények. A közalkalmazottaké átlagosan három, a köztisztviselőké pedig 5,1 százalékkal. Az önkormányzati szféra közalkalmazottjaira is vonatkozó megállapodást az önkormányzati oldal felmondta, mivel álláspontja szerint az egyezség nem biztosítja a béremeléshez szükséges költségvetési fedezetet.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
