Európa plusz

Valami van a levegőben, mert az unió leendő tagállamai egyre nyugtalanabbak beígért tagságuk megvalósulásával kapcsolatban. A horvát elnök, Ivo Sanader szerint teljesen indokolt, hogy Európa egyes vezetői kényelmetlenül érzik magukat, ha az unió bővítéséről van szó, hiszen az alkotmányra mondott francia és holland „nem”, valamint a költségvetés máig be nem fejezett vitái többekben kelthették azt az érzést, hogy az unió elérte befogadóképességének határát. De – tette hozzá – „ragaszkodom ahhoz, hogy a már elkezdődött csatlakozási tárgyalásokat az unió jövőbeli határairól szóló vita ne veszélyeztesse”.
Elmar Brok, a parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke szerint az uniós alkotmányt pont azért dolgozták ki, hogy az unió a tíz új taggal való bővítése után is működőképes maradjon. A csatlakozás megtörtént, az alkotmány azonban nem lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy az unió belső fejlődése nagymértékben visszamaradt. Ennek következtében biztosítani kell, hogy „az unió ne bővüljön túl gyorsan, mert különben a politikai célok vesznek el”. Amikor az unió 1993-ban lefektette azokat a gazdasági és politikai feltételeket, amelyeket az újaknak teljesíteniük kell, mielőtt tagok lennének, a vezetők az unió befogadóképességét is feltételül szabták. Ez utóbbi feltételt azonban mind ez idáig nem vették figyelembe, most azonban az Európai Parlament felkérte a bizottságot, hogy határozza meg mit ért az unió „befogadóképességén”.
Jan Marius Wiersma, a szocialisták külügyi szóvivője, egyetértett Brok véleményével, de hozzátette, hogy az uniónak be kell tartania a már megtett ígéreteit, és az unió világosan megígérte (Bulgária és Románia mellett) Törökországnak, Horvátországnak és Macedóniának a csatlakozás lehetőségét – ha a követelményeknek megfelelnek. A többi nyugat-balkáni ország „európai perspektívát” kapott, ami azt jelenti, hogy valamikor majd uniós tagok lehetnek.
Brok azonban egy árnyalattal másképp látja a dolgot „Majd meglátjuk, hol áll meg a bővítést. Ha az unió befogadóképességét komolyan vesszük, akkor az uniónak még akkor is meg kell tagadnia új tagállamok felvételét, ha azok a gazdasági és politikai kritériumoknak megfelelnek, egyszerűen azért, mert maga az unió nem készült fel a befogadásukra” – mondta a néppárti politikus. A teljes tagság helyett Brok egy másik együttműködési formát ajánl az „Európai Gazdasági Térség Plusz” konstrukciót, amely (plusz nélkül) egyszer már létrejött a kilencvenes évek elején, amikor Norvégia, Ausztria, Izland, Finnország és Svédország uniós piacra való bekapcsolódását biztosította anélkül, hogy ezen országok tagjai lettek volna az uniónak.
Brok ajánlata mindenképpen figyelemre méltó és lehet, hogy az „Európa plusszal” az érintett országok jobban is járnának, mint a tagsággal, amikor is nem csak a pluszokkal, de az olyan mínuszokkal is szembe kell nézniük, mint például a költségvetési hiányok miatti büntetések, gazdaságuk felvásárlása, vagy a területre történő szabad bevándorlás.