A múlt század végétől napjainkig 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a globális hőmérséklet. A hetvenes évek közepétől az üvegházgázok növekvő kibocsátása miatt felgyorsult a klímaváltozás, s a mostani prognózisok szerint a jövőben tovább gyorsul: a század végéig 1,4–5,8 Celsius-fokkal emelkedhet a hőmérséklet.
Becslésük során a tudósok nem vették figyelembe az úgynevezett kiotói egyezmény hatását, hiszen semmi sem garantálja, hogy a közeljövőben mérhető eredménye lesz a megállapodást ratifikáló államok erőfeszítéseinek. A rendelkezés a csatlakozó államoknak átlagosan 5,2 százalékos szén-dioxid-emissziócsökkentést ír elő, ám ahhoz, hogy néhány éven belül számottevően csökkenjen a melegedésért felelős gáz koncentrációja, legalább 50–60 százalékkal kevesebbet kellene kibocsátani belőle. A kedvező változásra évtizedekig kell várni, sőt a tengerekben akár száz évig is fennmaradhat a most gerjesztett melegedés. Kutatások szerint az óceánokat már háromszáz méter mélységig elérte a hőhullám, a hőtágulás miatt pedig mintegy 80 centimétert emelkedik a vízszint a század végére.
A klímaváltozás vizsgálata érdekében hívta életre 1988-ban az ENSZ környezeti programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Éghajlat-változási Kormányközi Testületet (IPCC), amelynek öt-hat évente kiadott jelentése elemzi a változásokat. A legfrissebb ilyen jelentés szerint nőtt az úgynevezett hőségnapok száma, míg a fagyos napok száma csökkent. A napi hőingadozás is növekszik. Az északi féltekén egyre több a csapadék, ugyanakkor néhány régióban az elsivatagosodás veszélye fenyeget. Az aszályok kiterjedése és súlyossága szintén növekszik a kiszáradó térségekben. A tudományos testület többféle forgatókönyvet dolgozott ki a lehetséges folytatásra, abban azonban mindegyik megegyezik, hogy a föld fajgazdagsága csökken, a vízhiány, valamint az aszály, az árvíz és az erőteljesebb légköri jelenségek próbára teszik alkalmazkodóképességünket.
Mika János éghajlatkutató szerint hazánkban a nyári hőmérséklet a világ átlagánál kétszer gyorsabban emelkedik. Egy 0,5 Celsius-fokos melegedés mintegy tíz százalékkal csökkenti a csapadék mennyiségét; ilyen mérvű melegedés két-három évtized alatt várható. Ennek következtében gyengül a vegetáció és csökkenhet a zöld felület, valamint a termés mennyisége. A napfénytartam tíz százalékkal nő nyáron, s ezért nagyobb az aszály kialakulásának esélye. A csapadék összességében csökken, azonban egyre gyakoribbá válnak a szélsőségek: az eső ritkább lesz, de jóval hevesebb. Gyakoribbakká válnak az aszályok, árvizek, elmosások; télen kevesebb hó és több eső várható. A gyorsabb olvadás miatt a hó által „tárolt” csapadék mennyisége csökken, a hirtelen lezúduló esőt pedig nem tudja megfogni a növényzet. Bár inkább a kisebb folyókon, patakokon lesz áradás, az Alpokban nyárra is bőségesebb esőt jósolnak, a Duna vízgyűjtőjén tehát nő az árvízveszély.
A mederrendezések miatt gyorsabban fog levonulni az ár, mert nincsenek kiöntésre szolgáló, e célra fenntartott területek. Egy mérés szerint ma a Duna forrásától Pozsonyig csaknem egy héttel gyorsabban vonul le az árvíz, mint a szabályozások előtt. Ha négy fokkal melegebb lesz a föld éghajlata, akkor idehaza akár kétszer annyi eső eshet, mint korábban.
Csete László kimutatja Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon című könyvében, hogy hazánkban évente egyre nagyobb mérvű az aszályok és a belvizek okozta kár. Mindez a hozamkiesés mellett akadályozza az erdőtelepítést is; a tarra vágott lejtőkön a talaj erodálódik, az állat- és növényvilág pedig csak nagy nehézségek árán alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Az elhasznált eszközökre, az energia-többletkiadásokra, a kifizetett biztosítási összegekre, az élelmiszerek és az ivóvíz árának emelkedésére vonatkozó becslések ijesztő adatokkal szolgálnak, a megelőzés és a védekezés szükségességére hívják fel a figyelmet. Ezt a célt szolgálják a zápor- és az árvízi tározók, a költségesebb öntözőrendszerek azonban csak lassan fognak terjedni. Évek, évtizedek múlva már csak szárazságtűrő kultúr- és takarmánynövény-fajtákat termeszthetünk.
Ligetvári Ferenc mezőgazdász, vízgazdálkodási szakember szerint is az ország vízjárásában jelentkeznek az éghajlatváltozás legjellegzetesebb megnyilvánulásai. Napjaink súlyos gondot okozó belvízproblémái nem az új szabványok hiányából, hanem a régen megfogalmazott szabályok áthágásából és a vízkezelés szakszerűtlenségéből fakadnak. Ezért arra van szükség, hogy növekedjék az évszázadok alatt kialakított vízügyi politika hatékonysága. Ligetvári szerint ennek ma még nyomai sem tapasztalhatók.
– Nem lenne szabad megengedni, hogy a községekben és városokban beépítsenek vagy vízszabályozás nélkül igénybe vegyenek vízjárta területeket. Szigorúan be kellene tartatni azt az elvet, hogy a belvizek vagy az árvizek kárainak csökkentése, illetve elhárítása ne tűzoltásszerűen történjék, mert így nem lesz hatékony. Az aszállyal vagy a sok vízzel nem akkor kell foglalkozni, amikor a termés kiég vagy a ház összedől, hanem tervszerű megelőzéssel, és a jelenség bekövetkeztekor szakszerűen kell elhárítani a veszélyt – mondja az egykori környezetvédelmi miniszter.
Meskó Attila geofizikus úgy véli, Magyarországon az évi csapadékmennyiség csökken, de ez nem zárja ki az árvizek, belvizek kialakulását, illetve a rövid idő alatt lehulló jelentős mennyiségű csapadék előfordulását. Ezért tározókat és vésztározókat kellene kialakítani, biztosítani a csatornahálózat működőképességét. Városon és falun egyaránt a csatornahálózat fejlesztésére lenne szükség, számolva az özönvízszerű esőzésekkel, a sáros csapadék elvezetésének szükségességével. Fontos lenne fejleszteni a szennyvíztisztítást, elsősorban a felszín alatti ivóvízbázisok területén. Meskó szerint a nagyobb ipari infrastruktúrával rendelkező településeken meg kellene oldani a víz újrahasznosítását is.
A geofizikus úgy látja: szükséges egyes építészeti szabványok felülvizsgálata is. Sokan nem tudják, hogy a légköri folyamatokat hátrányosan befolyásoló szén-dioxid-kibocsátásért nemcsak a gyárak és a közlekedés, hanem jelentős mértékben a lakossági fűtés okolható. A lakosság ugyanis az összes energia negyven százalékát fogyasztja, és a kazánokból kerül ki a világ szén-dioxid-kibocsátásának harmincegy százaléka (ebből a lakóépületeké huszonegy százalék). Magyarországon a lakosságnak több mint fele, hatvanöt százalék él városon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatai szerint hazánkban mintegy 770 ezer panellakás van kétmillió lakossal. Főként ezek az épületek azok, ahol megnő a hőszigetelés szerepe: jobb szigeteléssel kevesebbet kellene fűteni, így kisebb lenne a károsanyag-kibocsátás. A túlfűtött (vagy nyáron felhevült) lakásban nem is piheni ki magát az ember, és károsodnak a tárolt élelmiszerek.
– Az épületek egyszerre előidézői és elszenvedői is az éghajlatváltozásnak – fejti ki Zöld András, a BME épületenergetikai tanszékének munkatársa. – Franciaországban a házak túlmelegedése miatt két évvel ezelőtt tízezernél több halálos áldozatot követelt a kánikula. A szélsőséges időjárási hatások miatt nő a szerkezetek igénybevétele, erről a mostani tél beszakadt tetői is tanúskodnak. Az épületek tartószerkezeteiben nagyobb szilárdságú anyagok felhasználása lenne szükséges. Ajánlatos számolni a kiszáradás miatt a talajok mozgásával, illetve az ebből eredő rongáló hatással, továbbá a viharokkal, a szélnyomással, a szél szívó hatásával is, valamint mérlegelni kell a klímaváltozásnak az anyagfáradásra gyakorolt hatását: nagyobb melegben az épületek hamarabb tönkremehetnek.
Mérsékeli az éjszakai lehűlést a meleg épületek kisugárzó hatása. Ezért mind a lakóházakban, mind az istállókban és egyéb gazdasági épületekben megnő a tájolás, az árnyékolás, az önszellőztető megoldások, a hagyományos szigetelőanyagok jelentősége. Meskó Attila leszögezi: a klímaberendezések – hatalmas energiaigényük és a kifújt forró levegő miatt – sem a lakóépületeknél, sem az istállóknál nem jelenthetnek tartós megoldást.
Az unió 2002-es irányelve, az Energy Performance of Buildings intézkedik az új épületenergetikai követelmények idei bevezetéséről. Hazánkban e szabályozás műszaki része elkészült, a szakmai fórumok már megvitatták és széles körben ismertették, csupán a hatályba léptető miniszteri rendeletre kell várni. A közösség huszonöt tagországa közül egyébként huszonkettő késésben van, szintén bürokratikus nehézségek miatt.

Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában