Ígéret maradt a bérlakásépítés

Miközben négy évvel ezelőtti programjában az MSZP évente nyolcezer szociális bérlakás építését ígérte, eddig összesen csupán 700-at tud felmutatni. Ez is főként az előző kabinet által a Széchenyi-terven belül elindított bérlakás-építési programnak volt köszönhető. A nyilvánvaló érdeklődés ellenére a támogatási program 2004-től gyakorlatilag megszűnt – állapította meg az Állami Számvevőszék egyik legutóbbi jelentésében. Emellett a szociálisan rászorult családok lakbértámogatása sem hasznosult, mert a Belügyminisztérium 2004-ben nem írt ki pályázatot, a 800 millió forintos keretet pedig átcsoportosították.
Az első bérlakásépítések a Széchenyi-terv meghirdetése után kezdődtek, a következő két és fél évben több mint 10 ezer bérlakás létesült. Az önkormányzatok számára kiírt bérlakásállomány növelését szolgáló pályázatot először 2000-ben írták ki. A pályázatok útján elnyerhető támogatást az önkormányzatoknak saját forrásból kellett kiegészíteniük. Az önrész mértéke 20–30 százalék volt, de ez nem feltétlenül jelentett készpénzt, hanem például telket, épületet, hitelt is beszámíthattak. Az állami források későbbi szűkülésére utal, ahogy a támogatás mértéke jelentősen, mintegy 20–30 százalékkal csökkent, az előirányzatot kezelő Belügyminisztérium 2004-ben forráshiány miatt már nem írt ki pályázatot. Tavaly a költségvetési törvény már nem tartalmazott előirányzatot, az idei büdzsében is nulla forint szerepel erre a célra. A kormány által befagyasztott bérlakás-építési program, illetve az újlakás-építéshez nyújtott kedvezmények megkurtítása oda vezetett, hogy 2004-től kezdve egyre jobban visszaesett a lakáspiac. Az unióban a teljes lakásállományon belül a bérlakások aránya meghaladja a 30 százalékot, hazánkban viszont e mutató – a többi újonnan csatlakozótól is jelentősen elmaradva – alig éri el a kilenc százalékot.

Díjemelkedés várható. Április elsején lépett életbe az új lakásbérleti törvény, mely három típusba sorolja az önkormányzati bérlakásokat. A szociális bérlakásnál figyelemmel kell lenni a bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeire. A költségelvű bérlakásoknál a lakbérből minden ráfordításnak meg kell térülnie, míg a piaci bérlakásoknál a lakbér nyereséget is tartalmazhat. Fontos változás, hogy az önkormányzati bérlakások magasabb önrésszel, rövidebb részletfizetési időtartammal vásárolhatók meg. A módosított jogszabály minden lakás bérleténél és az albérleteknél is kötelezővé teszi a szerződés írásba foglalását azzal, hogy a korábban létrejött szóbeli szerződéseket érvényesnek kell tekinteni. Az új szabályok szerint a bérbe adó évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a használatot és a szerződéses kötelezettségek teljesítését.