Itt az új kék cédula?

Visszás helyzetet teremthet, ha a lakóhelyétől távol szavazó állampolgár a jegyző igazolásával a második fordulóban is voksolhat, noha a lakóhelyén az első fordulóban már megválasztották a képviselőt. A jogszabály és a gyakorlat ellentmondásai miatt az Alkotmánybírósághoz fordul Cservák Csaba alkotmányjogász, az Országos Választási Bizottság volt tagja.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az is szavazhat, aki a választás napján más településen tartózkodik. Ehhez – április 7-én délután négy óráig – igazolást kell kérnie a lakhelye szerinti jegyzőtől. A dokumentumon feltüntetik, hogy a polgárt törölték a helyi választási névjegyzékből. Tartalmazza az igazolás azt is, melyik településre utazik a választópolgár.
Cservák Csaba alkotmányjogász szerint a jogszabály és a joggyakorlat számos ellentmondást vet fel. A legsúlyosabb az, hogy mivel az igazolás az első és a második fordulóra is kiadható, a választópolgár akkor is szavazhat, amikor azt a lakóhelyén már nem tehetné meg. A második fordulóra ugyanis csak ott kerül sor, ahol az elsőben nem sikerült megválasztani a képviselőt. Ha tehát az igazolást kérő személy lakhelyén április 9-én érvényes és eredményes volt a voksolás, vagyis a választás befejeződött, az ottani lakosnak már nem lenne módja rá, hogy 23-án is szavazzon.
*
Az igazolást kérők viszont ezt jelenleg megtehetik. Tartózkodási helyük szavazókörzetében ugyanis senki sem ellenőrzi, hogy a szavazópolgár lakóhelyén megválasztották-e már a képviselőt. Cservák Csaba szerint ez nagy hiba. Az alaptörvény és a választási törvény fontos alapelve ugyanis, hogy a választójog egyenlő: mindenki csak egy képviselő megválasztásában vehet részt. Az Országos Választási Bizottság ezt korábban ki is mondta. A mostani testület azonban egy ügyben úgy ítélte meg, hogy az ilyen esetekben sem korlátozható a szavazatok leadása. További ellentmondás, hogy a budapesti lakosok igazolással egyik kerületből átmehetnek bármelyik másikba. Tekintve, hogy az igazolás csak a települést tünteti fel, az igazolást kérők a fővárosban 32 választókerület közül választhatnak az első forduló eredményének ismeretében.
A harmadik visszásság a szakértő szerint az, hogy az igazolást kérő polgár akár az első, akár a második fordulóban visszavonathatja igazolását és már az eredmények ismeretében, meggondolva magát, mégis eredeti lakóhelyén szavazhat.
Cservák Csaba azt kéri az Alkotmánybíróságtól, vizsgálja meg a törvényt és a joggyakorlatot, s állapítsa meg, hogy a jelenlegi állapot alkotmánysértő, illetőleg mondja meg, mi a törvény alkotmányos értelmezése. A döntés elvben a második fordulóig megszülethet, ám a beadvány mindenképp felhívhatja a figyelmet arra, hogy a pártok az igazolás intézményének felhasználásával adott esetben megduplázhatják a rájuk leadott szavazatokat, ha az első forduló eredményétől függően átcsoportosítják híveiket egy másik szavazókörbe.
Az Országos Választási Iroda közlése szerint a kiadott igazolásokról, s a szavazókörökben felhasznált ilyen dokumentumokról listát állítanak ki, s az adatokat a szavazás után egybevetik. Ez kiszűrheti a kettős szavazást, de az átcsoportosítás lehetőségét nem zárja ki. Rytkó Emília nem tudott tájékoztatást adni arról, eddig hány igazolást kértek a választópolgárok.