A mostani kormányzati ciklus vagyongazdálkodására az volt a legjellemzőbb, hogy mindent eladtak, elmozdítottak, amit csak lehetett – nyilatkozta lapunknak Papcsák Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője. A privatizációs tranzakciókból befolyó pénzek mértéke óriási, hiszen a végösszeg épp akkora, mint az államadósságé, azaz mintegy 1500 milliárd forint. Ezzel azt érte el a kabinet, hogy már nincs több értékesíthető állami vállalkozói vagyonelem, hiszen azt az elmúlt négy évben teljes egészében felélte a kormány – jelentette ki a képviselő. Papcsák Ferenc szerint az igazi kérdés leginkább az, hogy ennek a bevételnek – a „nagy a jólét” országában – mi lett a sorsa. Bár az üvegzsebtörvény értelmében a közpénzek útjának átláthatónak kellene lennie, a privatizációs bevételek útját homály fedi, ezért kell megvizsgálni a szerződéseket. Máig nem kaptunk választ például arra az egyszerű kérdésre, hogy hová lett a Postabank eladásából befolyt több mint százmilliárd forint. Korábban azt mondták, hogy autópályákat építenek belőle, de azok hitelekből készülnek, nem pedig a pénzintézetért kapott vételárból.
A jelenlegi kormány kezdetben azt ígérte, hogy csak a veszteséges cégektől szabadul meg, s a magánosítási folyamat a kezdetétől a végéig nyílt és átlátható lesz. Ez Papcsák Ferenc szerint csak egy újabb szónoklatnak bizonyult, amiből a kabinet semmit sem tartott be. Jól mutatja ezt a Ferihegyi repülőteret üzemeltető, nyereséges Budapest Airport (BA) Zrt. eladásának ügye. A képviselő elmondta: máig nem válaszolt a kormány arra a kérdésre, hogy a cég privatizációs szerződésében szerepel-e olyan kitétel, amely 250 kilométeres körzetben kizárja nemzetközi közforgalmú repülőtér fejlesztését. Arról sem közölt információt a kabinet, hogy a BA Rt.-ben birtokolt 75 százalékos részesedésért cserébe – szintén a privatizációs szerződés alapján – csakugyan 99 százaléknyi osztalékra jogosult-e a brit tulajdonos? Ezzel kapcsolatban a briteket képviselő Mike Clasper többet árult el. A BAA vezérigazgatója a The Independent című lapban – az Index internetes hírportál tudósítása szerint – ugyanis elismerte: a magyar kormánnyal kötött megállapodás értelmében a 75 százalékos pakett a Budapest Airport Zrt. nyereségének 99 százalékát jelenti majd az általa vezetett vállalatnak.
Sajtóértesülések szólnak arról, hogy a BA Zrt. új tulajdonosa fenyegeti egyik-másik repülőtéri szakszervezetet, s jelek vannak arra, hogy esetlegesen megsértik a privatizációs szerződés bizonyos pontjait. Papcsák Ferenc leszögezte: ezeket is meg kell vizsgálni, mert a magyar jog nemcsak a magyar tulajdonú, hanem a hazánkban működő társaságokra is vonatkozik. Egyébként ezekre az esetekben is közvetlen és hatékony lehetősége van az állam delegáltjának arra, hogy a törvények betartatása ügyében intézkedjen – hangoztatta a képviselő. A honatya szerint a privatizációs eljárások során az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., valamint a Pénzügyminisztérium kötelessége, hogy számon kérje a magánosítási szerződésekben foglaltakat. Ráadásul a BA Zrt. esetében folyamatos, tartós jogviszonyról, nem egyszeri tranzakcióról van szó, hiszen a Ferihegyi repülőtérre vonatkozó rendelkezési jog 75 év után visszaszáll az államra. Addig viszont ellenőrzési jogosultsága van az államnak a társaság felett, hogy kontrollálhassa a munkavállalókkal, a repülőtér-üzemeltetéssel, a fejlesztéssel kapcsolatos vállalások betartását. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a 25 százalék plusz egy részvényt jelentő megmaradt tulajdonrész sem, ami az államnak további beavatkozási jogot ad, és szankciókat is alkalmazhat.
A magánosítás árnyoldalaihoz sorolható, hogy az elmúlt időszakban a kormány már több esetben monopoljogot adott el – hangsúlyozta a képviselő. Ezzel a módszerrel nem a valódi piacgazdaságot teremtették meg. Ami ma Magyarországon van, az a vadkapitalizmus, a klasszikus piacgazdaság ugyanis a szolidaritáson alapul. Papcsák kifejtette: az állam felelősséggel tartozik polgáraiért, ezért – az európai gyakorlattal összhangban – ha mód van rá, vissza kell vásárolni a közszolgáltató társaságokat. Európában gyakorlat, hogy a nagy szolgáltatók részben vagy egészben állami kezelésben vannak. Értékesítésük csak rontja a helyzetet. Nőnek a fogyasztói árak, a privatizáció után nem nő a szolgáltatás színvonala, sőt, a fogyasztókkal szemben szaporodnak a drasztikus fellépések. Egy szolidáris állam ezt nem engedheti meg – szögezte le Papcsák Ferenc, aki szerint nem az állam a rossz tulajdonos, hanem azokkal van baj, akik rosszul vezetik az állami cégeket.
A privatizáció történetének fekete lapjaihoz tartozik, hogy néhány állami agrárcég az elmúlt ciklus alatt kormánytisztviselőké lett. Több esetről éppen az ÁPV Zrt. szakmai előkészítéssel foglalkozó menedzsmentje írta le, hogy az eljárás jelentős vagyonvesztéssel járt. Ennek ellenére az ügyészség és a rendőrség is mélyen hallgat ezekben az ügyekben. Nem mehetünk el a Nemzeti Tankönyvkiadó botrányosnak nevezhető magánosítása mellett sem – mondta a képviselő –, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy az induló árként megajánlotthoz képest alacsonyabb összegért került magántulajdonba a társaság. Ezt a módszert bírálattal illette az Állami Számvevőszék. De megnézhetjük azt is, hogy a 444 millió forintért eladott Dunaferr Zrt. mennyire „jó” áron kelt el. Ugyanis az új tulajdonos az elmúlt két év alatt mintegy 35 milliárd forintos üzemi eredmény mondhatott magáénak.
Hallani lehet arról is, hogy a már privatizált társaságokat harmadik félnek adják tovább. Ez jó trükk arra, hogy az érintettek megmeneküljenek a számonkérés elől – állapította meg Papcsák Ferenc. A képviselő szerint ezek a tranzakciók abból indulnak ki, hogy ha átjátsszák a vagyont egy jóhiszemű harmadik félnek, a magánosítást semmiféle jogi következmény nem terheli. Így az eredeti vevők különféle háttér-megállapodások révén továbbra is a privatizált cégnél tudnak maradni. Papcsák Ferenc úgy látja, a kilenc társaság kisebbségi állami tulajdonrészét egy csomagban meghirdetett legutóbbi tranzakció megfelel a klasszikus padlássöprés esetének, hiszen ebből is az látszik: egyetlen pillanatra sem állt le a kormány „mindent eladunk” gépezete.
Még a választások előtti utolsó pillanatokban is kiszolgálják klientúrájukat. A honatya szerint a kormányhoz közel álló vállalkozások, üzleti érdekkör számára jutalomutazás volt az elmúlt négy esztendő. Ilyen könnyen és gyorsan még soha sem lehetett állami vagyonhoz jutni, mint ebben a ciklusban.
Kiemelt feladat, hogy az országnak legyen végre egy egységes vagyonkezelési koncepciója, amely rendelkezik az állami tulajdon helyzetéről. Világossá kell tenni, hogy mely vagyonelemek vannak jelenleg is a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában és kezelésében, s hogy mi legyen ezek sorsa a jövőben. El kell készíteni végre a valós és hiteles vagyonkatasztert is, valamint a nemzeti vagyon kezeléséről szóló törvényt, az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel együtt.
Papcsák Ferenc kiemelte: a cél az, hogy egy felelősséggel gazdálkodó, az emberekkel szolidáris állami vagyonkezelés valósuljon meg. Azért, hogy ahol a köz szolgálata a legfontosabb, ott elsődlegesen ne a piac farkastörvényei érvényesülhessenek.
origo.hu
Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában
