Nem igaz, hogy adócsaló az ország

Ma Magyarországon emberek milliói évente munkaórák millióit töltik azzal, hogy adót csaljanak – fogalmazott Kóka János kedden a Vezérigazgatók találkozóján. A gazdasági és közlekedési miniszter kijelentésével megsértette a becsületes dolgozókat, sommás ítéletét a tények sem igazolják – áll egy civil szervezet válaszában.

Kiss Roland
2006. 04. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdöbbenéssel fogadtuk Kóka János kijelentését – áll a Fehérvári Polgári Védegylet lapunknak küldött közleményében. A székesfehérvári civil szervezet szerint a becsületes állampolgárok arculcsapásával ér fel az, hogy a kormányzatot képviselő miniszter ilyen lesújtó véleményt fogalmaz meg az adófizetőkről. A demokratikus és polgári értékek védelmét zászlajára tűző egyesület rámutat: az „emberek milliói” kitétel – a foglalkoztatottak maximum négymilliós táborát figyelembe véve – alapján a miniszter szerint az adófizetők több mint fele csaló. A szervezet Gyurcsány Ferencet, a kormányt és az SZDSZ-t is elhatárolódásra szólította fel. Mint közleményük fogalmaz: a magyar kenyérkeresők többsége bérből és fizetésből él, vagyis az adó- és járulékterheket a munkáltató azonnal levonja járandóságukból, így az adócsalásnak a gyanúja sem merülhet fel.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) kapott adatok is jelentősen árnyalják a miniszteri víziót: a hivatal 2005-ben összesen 1943 esetben kezdeményezett eljárást. Arról nem is beszélve, hogy az adócsalások ennek körülbelül a negyedét teszik ki, a többi esetben okirat-hamisításról, a számviteli szabályok megsértéséről vagy az adatszolgáltatás elmaradásáról van szó. Az is igaz, hogy minden második ügy egynél több személyt érint, egyes esetekben pedig a bűnrészesek száma nyolc-tíz is lehet. Tavaly az elmaradt adófizetések összege elérte a tízmilliárd forintot, tény ugyanakkor, hogy ez csak a jogi mederbe terelt eljárásokat jelenti.
Az adózáshoz kötődik az a tegnapi hír, hogy a tizenegy százalékos egészségbiztosítási járulék befizetésére szolgáló adatlapon téves megállapítás szerepel. A hibás nyomtatvány szerint a biztosítás kiterjed a járulékot fizetők közeli rokonaira is, holott január 1-jétől az eltartott hozzátartozó vagy élettárs ilyen alapon már nem jogosult egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.