Népszavazást tarthat az európai ország az euróról

A bolgár államfő váratlan kezdeményezése felkavarta a politikai elit állóvizét. A népszavazás ötlete egyszerre tűnik közjogi provokációnak és ügyes stratégiai építkezésnek. Brüsszel aggódik a bejelentés miatt.

Bevezeti az eurót Bulgária? (Fotó: AFP)

Meglepő bejelentést tett Rumen Radev bolgár köztársasági elnök: kezdeményezi, hogy Bulgáriában népszavazást tartsanak az euró 2026-os bevezetéséről. Indoklása szerint egy ilyen stratégiai fontosságú döntéshez széles társadalmi konszenzusra van szükség – de ahogy a reakciókból látszik, maga a bejelentés inkább megosztást, mint egyetértést eredményezett.

Legyen euró vagy ne? Rumen Radev bolgár elnök népszavazást kezdeményez (Fotó: AFP)

A bolgár parlamentben képviselettel bíró szinte minden euroatlanti orientációjú párt – a kormányzó GERB, az ellenzéki Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária (PP–DB), a koalíciós partner Bolgár Szocialista Párt – Egyesült Baloldal, valamint a DPSZ – Új Kezdet, amely kívülről támogatja a kormányt – egységesen elutasították a kezdeményezést. Arra hivatkoznak, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint nemzetközi szerződésekről – így az eurózónához való csatlakozásról – nem lehet népszavazást tartani.

Egy 180 fokos fordulat – tudatos vagy taktikázó elnök?

Érdekes ellentmondás, hogy három évvel ezelőtt maga Radev utasította el a Vazrazsdane párt népszavazási javaslatát az euróról – akkor még alkotmányossági okokra hivatkozva. Sőt, idén márciusban, egy egyetemi előadáson is megerősítette korábbi álláspontját, mondván: a kérdés túlmutat a nemzeti törvényhozáson, így nem lehet közvetlen népszavazás tárgya.

Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés: miért éppen most változott meg a véleménye, ráadásul alig egy hónappal az Európai Bizottság várhatóan pozitív hangvételű konvergenciajelentése előtt?

Politikai csapda az euró kapcsán – vagy előkészített talaj egy új mozgalomnak

A politikai elemzők szerint Radev tudatos csapdát állított: jól tudja, hogy a parlamenti többség – GERB, PP–DB, DPSZ – nem fogja megszavazni a népszavazást, így ő a népakarat szószólójaként jelenhet meg, míg a kormánypártok a demokratikus akarat elnyomóiként tűnhetnek fel.

A bolgár elnök második és egyben utolsó hivatali ciklusa 2026 novemberében lejár, s sokan úgy látják, hogy e lépésével politikai mozgalom alapjait készíti elő. Eddig egyetlen volt bolgár államfőnek sem sikerült valóban életképes pártot létrehoznia, de Radev – ha a közvéleményt maga mögé tudja állítani – az eurokritikus hullám élére állva új szereplőként térhet vissza a politikába.

Taktikai sokszorozás: mindenből profitálhat

Ha a referendumot elutasítják – Radev hősként jelenhet meg, aki „meghallotta a nép hangját”. Ha az euró bevezetése – például a horvát példa alapján – inflációval, árdrágulással vagy gazdasági elégedetlenséggel jár, akkor ő moshatja kezeit: ő csak szavazást akart, de a politikai elit nem hallgatott rá.

És közben kiüresíti az euróellenes radikális pártok pozícióit is, kimozdítva őket a protestmezőből, és az elégedetlenség új gyűjtőpontjaként helyezkedhet el.

Boriszov: nem az euró a tét, hanem Radev politikai jövője

Bojko Boriszov, a GERB elnöke szerint a népszavazási javaslat nem az euróval kapcsolatos aggályokról szól, hanem Radev politikai ambícióiról. 

Ez a javaslat alkotmányellenes. Ha átmegy, 2036-ig elfelejthetjük az euróövezetet

 – fogalmazott. 

A parlamenti többség pártjai is elutasították a referendum ötletét.

A közvélemény bizonytalan, az elnök erre épít

A bolgár társadalomban valóban létezik bizonytalanság az euróval kapcsolatban – főként a vásárlóerő és az árak alakulása miatt. Radev ezt a bizonytalanságot demokratikus érvként használja fel, mondván: a bolgárok megérdemlik, hogy beleszóljanak a döntésbe.

Ez a népszavazás gyógyír lehet a bolgár demokrácia számára

 – mondta, utalva arra, hogy a jelenlegi parlamentet a választópolgárok csupán harmada támogatta. Megjegyezendő, hogy Bulgária az egyetlen tagállam, amelyben akkoriban nem tartottak népszavazást az unióba való belépésről.

Szombaton az államfő úgy reagált a bírálatokra:

Népszavazást javaslok, nem pártot.

Hétfőn hivatalosan is benyújtja a kérdést a parlamenthez. 

Nem vagyok felelős a politikai pártok félelmeiért

 – tette hozzá.

Brüsszel aggódva figyel: az EKB és az EB is reagált

A bolgár sajtó információi szerint az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság már péntek este felvették a kapcsolatot Roszen Zseljazkov miniszterelnökkel, miután Radev rendkívüli beszédet intézett a nemzethez. Brüsszel láthatóan aggodalommal figyeli a fejleményeket, és nem kíván precedenst látni egy tagjelölt ország részéről az euróbevezetési menetrend megkérdőjelezésére.

Bulgária euróövezeti tagságának kérdése eddig szakpolitikai konszenzusnak számított. Radev lépése ezt a status quót bontotta meg – még ha formálisan nem is az euró ellen, hanem a „demokratikus bevonásért” lép fel. A népszavazás nem biztos, hogy megvalósul, de a politikai térkép újrarajzolása már elkezdődött.

Borítókép: Bevezeti az eurót Bulgária? (Fotó: AFP)