Törvény híján drágább lesz a víz

A jelenlegi kétszeresére nőhet a vezetékes víz díja, amennyiben a kormányzat nem teremti meg az ágazat tizenöt éve esedékes törvényi szabályozását. Egyre több önkormányzati közműcéget privatizálnak, ami tovább növeli az ivóvízellátás körüli zűrzavart.

Kiss Roland
2006. 04. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másfél évtizede hiányzik a törvényi szabályozás a magyar víziközmű-ágazatból – állítja a Magyar Víziközmű Szövetség. A szervezet szerint a jelenlegi körülmények között tíz éven belül duplájára nőhet a vezetékes víz ára. Ányos József, a szervezet elnöke, aki egyben a Debreceni Vízmű Rt. vezetője, úgy véli: a drasztikus áremelés csak az ágazat átfogó rendezésével kerülhető el.
A vízi közművek körüli bajok akkor kezdődtek, amikor ezek a társaságok a települési önkormányzatok kezébe kerültek, hiszen e testületek a vízdíj alacsonyan tartásában, nem pedig a közművagyon fejlesztésében és a hosszú távon is gazdaságos működés kialakításában voltak érdekeltek – vázolja fel a kiinduló helyzetet Ányos József. A fogyasztók persze nem hullatnak krokodilkönynyeket amiatt, hogy Magyarországon egy vízköbméter ára csupán 1,5-2,5 euró, szemben az 5 eurós uniós átlaggal. Az elnök szerint csak körülbelül 50 százalékkal magasabb díjakból lehetne biztosítani az elöregedő infrastruktúra felújítását. Amennyiben ez elmarad, hosszú távon súlyos következményekkel kell számolni.
Az önkormányzati tulajdon a tekintetben is előnytelen, hogy az uniós beruházások finanszírozásában a kötelező 10 százalékos önrészt a helyi források szűkössége miatt nemigen lehet előteremteni. Márpedig hazánknak – csatlakozási szerződése alapján – 2015-ig 1100-1200 milliárd forint összértékű beruházást kell megvalósítani az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés területén. Ez jócskán meghaladja a víziközmű-vagyon jelenlegi, hozzávetőlegesen 700 milliárd forintos összértékét. További EU-s elvárás, hogy 2012-re teljes mértékben térüljenek meg a vízszolgáltatásban a költségek, ami szintén az áremelés szükségességét húzza alá. Míg 1990-ben 35 társaság látta el az országot vízzel, ma közel 400 cég tevékenykedik az ágazatban. Összevetésképpen: a megközelítőleg 60 millió lakosú Nagy-Britanniában mindössze 15 társaság van jelen a piacon. Hazánkban is fontos lenne a víziközmű-szolgáltatók számának csökkentése, több településen szolgáltatócégek létrehozásával, hiszen a magasabb volumen alacsonyabb fajlagos költségekkel jár – véli a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Ányos József szerint elodázhatatlan a víziközmű-törvény megszületése, és szükség volna egy olyan felügyeleti szervre is, amely szakmai szempontok alapján ellenőrizné az önkormányzatok ármegállapító határozatait. A szabályozásnak a tulajdoni viszonyok végleges rendezésére is törekednie kell, jelenleg ugyanis mind az állami tulajdonú regionális vízműtársaságokkal, mind az önkormányzati cégekkel gondok vannak. Az előbbiek továbbüzemeltetése nem felel meg az EU elvárásainak, utóbbiaknál pedig egyre több céget magánosítanak. Új tulajdonosok bevonása esetén viszont mindenképpen rögzíteni kell a közművagyon sorsát és a pontos működési feltételeket, egyelőre ugyanis a vízműeladások – bár átmeneti könnyebbséget jelentenek a súlyos helyzetben lévő önkormányzatoknak – csak tovább növelik a területen elhatalmasodó zűrzavart.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.