Túlköltekezés külső forrásból

Külső forrásokból fedezte a kormány az állami túlköltekezést, így emelkedett az államadósság, és ezzel együtt a kamatteher, amelyet évről évre maga előtt görget az ország – hangsúlyozza a Pénzügykutató Rt. legfrissebb jelentése, amely arra figyelmeztet, hogy hazánk nettó külföldi adóssága a 2002-es 16,5 százalékról a GDP 28,2 százalékára emelkedett 2005 végére.

Előreláthatólag mintegy 100 milliárd forinttal lesz magasabb az államadósság idei kamatterhe a költségvetésben betervezett mértéknél, s az áfabevételek és a gyógyszerkassza kiadásai is túl optimista számításokon alapulnak – jelentette ki a Pénzügykutató Rt. legfrissebb jelentésének tegnapi ismertetőjén Antal László, a kutatóintézet munkatársa. Aláhúzta: az államháztartási hiány idei mérlege még akkor is roszszabb lesz a tavalyinál, ha a választások után szigorító intézkedésekre kerül sor. A költségvetés jelenlegi helyzetét szemléltetve a közgazdászprofesszor úgy fogalmazott: lefelé tartó mozgólépcsőn próbálunk fölfelé menni. Mint mondta, az idén szinte bizonyosan lesznek megszorító intézkedések, ám ezek hatását inkább a következő évben lehet majd érezni. Hasonlóan vélekedett a hiánycsökkentő döntésekről Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója is, aki közölte: a büdzsé nehéz helyzetével mindkét nagy párt tisztában van, ahogyan azzal is, hogy a reformokat a választások után haladéktalanul el kell kezdeni. Az intézet számításai szerint az idei eredményszemléletű államháztartási hiány a kormány által ígért csökkenés helyett növekedni fog, és nyugdíjreformmal együtt eléri a GDP 6,3 százalékát. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a magas hiányra hivatkozva 2012-es új euróbevezetési céldátumot tartott lehetségesnek. Hangsúlyozta: ha a választások után nem jön létre felelős kormányzás, akkor gyors forintromlás, pánikszerű tőkekivonás és kamatemelés várható, merthogy a befektetők megvonják bizalmukat a magyar gazdaságpolitikától. Szavai szerint ebben az esetben a gazdaság rendbetételének feltételei jelentősen megnehezülnek.
Az államadóssággal kapcsolatban a Pénzügykutató Rt. jelentése rámutat: az állami túlköltekezést elsősorban a külső források bevonása finanszírozta. A tájékoztató szerint az államadósság nagysága ismét a GDP 60 százalékának megfelelő plafonértéket ostromolja, hazánk nettó külföldi adóssága pedig a 2002-ben mért 16,5 százalékról a GDP 28,2 százalékára emelkedett 2005 végére. Az idei évre vonatkozóan a gazdaságkutató intézet elemzői a külső finanszírozási szükséglet és a külső adósságállomány további növekedésével számolnak, amelyben az is szerepet játszik, hogy a még értékesíthető állami vagyon lecsökkent. A privatizációt illetően az értékelés megjegyzi: 2002 és 2005 között a magánosítás – elsősorban költségvetési nyomásra s az éles politikai viták ellenére – felgyorsult, a 73 cég eladásából származó bevétel több mint 1100 milliárd forintja folyó áron háromszorosa a megelőző négy év teljesítményének.