Újabb Bokros-csomag jöhet

H a a kormány nem tesz érdemi lépéseket a választások után a folyamatosan növekvő költségvetési hiány megfékezése érdekében, akkor Magyarország hasonló gazdasági válsággal nézhet szembe, mint 1995-ben – figyelmeztetett a hét végén közzétett legfrissebb jelentésében a párizsi székhelyű Calyon Bank. A pénzintézet arra is emlékeztetett: a Bokros-csomagot megelőző időszakban a magyar költségvetési deficit elérte a bruttó hazai össztermék 11 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékát. Márpedig a jelenlegi magyar hiánymutatók pedig már közelítenek ezekhez a számokhoz, azaz ismét kísért egy Bokros-csomag.
A portfolio.hu portálon olvasható pénzintézeti jelentés szerint a több mint tíz évvel ezelőtt hozott megszorító intézkedések megismétlődése „riasztó kilátásokat” jelenthet Magyarország számára, már csak azért is, mert az ország most már az EU tagja. Az államadósság finanszírozásával kapcsolatban a párizsi Calyon megállapítja: emelkedő államháztartási hiány és államadósság miatt a Fitch, a Standard&Poor’s és a Moody’s hitelminősítő intézetek leminősítették, illetve negatív kilátást adtak hazánknak az elmúlt hónapokban. Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyelmeztetett a kiigazító lépések szükségességére – jegyzi meg az értékelés.
Az euró magyarországi bevezetését illetően a pénzintézet úgy fogalmaz: a közös valuta átvételének időpontja közelebb esik 2015-höz, mint a kitűzött 2010-hez, a késedelmes euróövezeti csatlakozás azonban Magyarország számára drága mulatság lesz. Ezzel kapcsolatban a Calyon rámutat: Magyarország függése a külföldi tőkétől egy emelkedő világgazdasági kamatkörnyezetben, különösen sérülékennyé teszi a forintot. Az elemzés szerint az aggódó piaci környezetben a választások legkedvezőbb kimenetelét egy erős Fidesz-győzelem jelentené, erre azonban kicsi az esély a közvélemény-kutatási adatok ismeretében. A Calyon azt reméli, hogy erős mandátumtöbbséggel a Fidesz majd nagyobb elkötelezettséggel kezdi meg a költségvetési problémák kezelését.

Csapás a forintra. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai hazánk lemaradását jelzik a térségi országok versenyében. A régiós valutákra vonatkozó jegybanki kimutatás szerint az elmúlt tíz hónap távlatában egyedül a forint gyengült, a többi valuta az elmúlt hetek folyamatai ellenére is erősödést könyvelhetett el. Tavaly május óta a forint 5 százalékot veszített értékéből, mialatt a szlovák korona 4,5, a zloty és a cseh korona pedig 6,5 százalékkal erősödött. Az euróhoz viszonyított lengyel, cseh, szlovák és magyar kamatkülönbözetek tekintetében szintén Magyarország nyújtja a legrosszabb teljesítményt: míg a magyar hozamfelár 3-3,5 százalékos, addig versenytársainké 0 és 1 százalék között mozog, azaz hazánkat hitelezik a legdrágábban a külföldi befektetők. A magasabb kamatok mellett jelentős növekedést mutat a külföldiek által birtokolt magyar állampapír-állomány, amely 2002. január óta több mint 60 százalékkal nőtt. Az idei államháztartási hiány terén sem kedvezőbb a helyzet: a magyarországi 6,5 százalékos GDP-arányos deficittel szemben a lengyel és a cseh hiánymutatók 4 százalék alattiak. A legnagyobb lemaradás az egyes országok finanszírozási igényét mutató folyó fizetési mérlegben mutatkozik. A 9 százalékhoz közelítő magyar deficittel szemben Csehországban 5 százalék alatti, Lengyelországban pedig 3 százalék alatti a hiány.