Az állami tulajdonban álló cégek alapítói, tulajdonosai nemegyszer kézi vezérléssel, esetenként vagyoni hátrányt is előidéző módon közvetlenül avatkoznak be a cégek életébe – derül ki az ÁSZ jelentéséből. Az állami feladatot ellátó gazdasági társaságoknál nincs összehangolt tulajdonosi joggyakorlás, veszteségeik elsődlegesen szabályozási okokra vezethetők
vissza, bevételeik elégtelensége, likviditási problémáik, kötelezettségeik állománya pedig nagyobbrészt költségvetési okokra. A tulajdonos más esetekben nem határozza meg egyértelműen a célt és a feladatot, túlzott mértékű szabadságot engedélyez, amely a közfeladat ellátását veszélyezteti.
Mint arról az MTI beszámol, az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy készítse elő az állami vagyon egységes kezelésének összehangolt törvényi szabályozását, határozza meg az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó irányelveket, a pénzügyminiszter a Bábolna-csoport esetében állapítsa meg, ki a felelős a tartós veszteségért. A vizsgált 97 jelentős állami tulajdonú, tartósan veszteséges társaságban az állami tulajdon könyv szerinti értéke 2000-ben 516 milliárd forint, 2005-ben 503 milliárd forint volt. A társaságok hat év alatt együttesen 6309 milliárd forint árbevételt, 478 milliárd forint üzemi szintű veszteséget és 290 milliárd forint adózás előtti veszteséget értek el.
Azon társaságoknál, amelyek állami dotációban részesülnek, a támogatás meghatározása és az igénylésre vonatkozó szabályozás – például az MTV Rt.-nél – megoldatlan. Ezek jellemzően a kulturális szolgáltatók, médiaszereplők.
Rendszeres probléma, hogy cégeinek az állam ellátandó feladatot határoz meg jogszabályban, de annak ellenértékét – mint a MÁV esetében – csak részlegesen biztosítja.
origo.hu
Orbán Viktor kemény szavakkal illette a volt vezérkari főnököt
