Megerősítették posztján Orbán Viktor Fidesz-elnököt és a párt négy alelnökét – Pelczné Gáll Ildikót, Pokorni Zoltánt, Varga Mihályt és Schmitt Pált – a Fidesz XX., rendkívüli kongresszusának küldöttei szombaton. Az ülésen a vezetőség együttes, titkos bizalmi szavazást kért maga ellen. Az 1751 meghívott küldöttből 1114-en jelentek meg a kongresszuson, közülük 1042 fő adott le szavazatot. A 1023 érvényes voks csaknem 88 százaléka (896 szavazat) az elnökséget biztosította támogatásáról, 127 szavazat ellenében. A voksolás nem érintette az elnökség két másik tagját, mert Kövér László választmányi elnökként, Navracsics Tibor pedig frakcióvezetőként automatikusan tagja a testületnek. Orbán a választások után jelentette be: bizalmi szavazást kérnek maguk ellen, amit utóbb azzal a megjegyzéssel toldott meg a pártelnök, hogy akkor tekinti megerősítettnek a vezetőséget, ha a kongresszus kétharmadának támogatását maguk mögött tudják. A pártelnök szombaton úgy értékelt: a küldöttek támogatták elnöki programjának legfontosabb elemeit, a pártszövetséget és a választókerületi rendszert.
A kongresszus szombaton zárt ajtók mögött vitatta meg a választási vereség okait. A tanácskozást megnyitó beszédében Pokorni Zoltán alelnök őszinte számvetést szorgalmazott. Hangsúlyozta: találhatnak ugyan külső okot a választási vereségre, hiszen tény, hogy a média nagyobb része nem a Fideszt segítette, illetve az „MDF nem mindig úgy viselkedett, mint egy normális ország normális ellenzéki pártja”, de szerinte ha a kalkulálható külső okokra hárítják csupán a „vereség ódiumát”, saját magukat csapják be. Hozzátette: riválisuk „nagy erővel igyekszik a másfél százalékos vereségből bukást kreálni, a Fidesz politikájának egészét megkérdőjelezni, vezetőit szembefordítani, az egységes polgári szövetséget felszalámizni”. De mint Pokorni figyelmeztetett: a mozdulatlanság, a megújulás hiánya is ugyanide vezethet.
A zárt ülésről kiszivárgott információk szerint sok bírálat hangzott el egyebek mellett a mozgósítással, a szerverüggyel kapcsolatban, de a már korábban is kritikus hangot megütő debreceni Kósa Lajos például a hibák sorában említette a szingliket érintő megjegyzést is. Kifogásolta, hogy a Fidesz képtelen volt megszólítani a fiatalokat.
Orbán őszintének és alaposnak nevezte az eszmecserét, és bejelentette: harminc nemzeti-polgári érzelmű értelmiségit arra kér fel, hogy 2007. január 1-jéig készítsenek el egy hosszabb elemzést a választási eredményről. Az e témában készült hivatalos Fidesz-kiadvány azt tartalmazza, hogy „az ellenfél részben előre kalkulálható erőfölényén (pénz, média), illetve általunk nehezen befolyásolható sikeres stratégiai lépésein (miniszterelnök-csere, az MDF »felépítése«, az ország gazdasági érdekeit figyelmen kívül hagyó költségvetési politika) túlmenően a Fidesz, illetve az általa vitt kampány hiányosságai és gyengéi is közrejátszottak az eredmény kialakulásában”. A kampány végére időzített pozitív imázskampány – írják – nem tudta elérni teljes célját, „a média által hiszterizált közhangulatban már nem volt elég erőnk és időnk kivédeni az utolsó napok különböző ürügyekkel (például a Mikola István elleni támadások) indított médiarohamait”.
A kongresszuson szó volt a Fidesz jövőbeni stratégiájáról is. Ennek alappillérei: a szervezettség növelése, a tagtoborzás, a külön médiastratégia kidolgozása, szervezetépítés a fiatalok körében és Budapesten, valamint egy falusi szervezeti rendszer kidolgozása. Úgy tudjuk, a pártelnök a következő napokban megerősíti, illetve lecseréli a választókerületi elnököket, egyúttal döntés születik a polgármester-jelöltekről. Orbán megjegyezte, határozott az igény arra, hogy „potyautasokat ne vigyünk magunkkal az önkormányzati választásokra”, vagyis mindenhol az érdem, a kampányban végzett munka számítson, ne a kapcsolatok. Szavaiból kiderült, hogy bár mától kezdik az önkormányzati választásokra való felkészülést, kampányfőnököt még nem neveztek ki. Egy párt akkor erős, ha minden felelősséggel járó posztra több jó jelölt közül választhatja ki a legmegfelelőbbet. Minisz-terelnök-jelölt-ügyben még nem tudtunk példát mutatni, de eljön annak is az ideje – fogalmazott.
A pártelnök bejelentette: Bod Péter Ákos volt jegybankelnököt, Mellár Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökét és helyettesét, Vukovics Gabriellát felkérte, hogy elemezzék, értékeljék az ország gazdasági helyzetét, és ezt Fehér könyvben tegyék közzé a kormányprogram parlamenti vitájára. Szerinte meg kell nevezni azokat, akik félrevezették a miniszterelnököt a valós gazdasági helyzettel kapcsolatban.
Kiszelly Zoltán politológus: Ami a Fidesz kongresszusát illeti, az, hogy majdnem 800-an egyáltalán nem szavaztak a küldöttek közül, felfogható egyfajta „lábbal szavazásnak” is: ilyen arányban gondolták úgy, hogy változtatni kellene. Annyi bizonyos, a Fidesz is megkezdte felkészülését az önkormányzati választásokra, amelyeket illetően a végső személyi döntések ismét Orbán Viktor kezében összpontosulnak. Az egyáltalán nem volt kérdéses, hogy az MSZP-kongreszszuson a küldöttek rábólintanak a koalícióra. De ezen túlmenően egyfajta biankófelhatalmazást is kapott a kormányfő és a mostani pártvezetés, holott előzőleg nem lehetett kizárni, hogy mutatkoznak majd a pártban törésvonalak. Végül is ugyanazok sorakoztak fel az önkormányzati választások levezénylésére, akik eddig is meghatározók voltak a pártban. Abban, hogy a pártelnökválasztás tavaszra tolódott, az is tükröződik, hogy a területi alapú lobbik nem most kérik a jussukat költségvetési fejezetsorok, a 2007-es uniós pénzosztó-pozíciók, illetve a reformok fékezése formájában. Vagyis ezek a regionális MSZP-beli hatalmi gócok további erősödést várnak az októberi önkormányzati választási eredményektől. A szocialisták kongresszusára azért volt jellemző a nemzeti retorika, mert tisztában vannak azzal: ha valóban be kívánják fejezni a rendszerváltást, akkor föl kell rajzolniuk magukat a nemzeti térképre.
Somogyi Zoltán (Political Capital): Az ellenzék fő erejének rendkívüli kongresszusa előtt borítékolható volt, hogy mivel nem akadt az eddigi elnöknek kihívója, szombaton Orbán Viktor és az elnökség bizalmat kap. Ez azonban nem oldotta fel a pártbeli feszültségeket. A Fidesz láthatóan nem most döntötte el, mely vezetőkkel képzeli el hosszabb távon a jövőt, kinek szavaz egy év múlva sorra kerülő, ténylegesen a személyi kérdésekről döntő kongresszusán tartós bizalmat. Ennek a személyi következményeket elodázó politikai taktikának lehetett a következménye, hogy a küldöttek, összlétszámukhoz képest csak kevéssel több mint 50 százalékos arányban biztosították bizalmukról a mostani elnökséget. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy a jelenleg pozícióban lévők fognak megerősödni az önkormányzati választások után. Ugyanis a 2002 őszi választási vereség akkora volt, hogy a mostani nagy eséllyel sikerülhet jobban, ezt pedig az éppen fennálló vezetés sikereként lehet majd eladni. A szocialisták háza táján várható volt, hogy minden Gyurcsány Ferenc elképzelése szerint történik: a régi-új miniszterelnök olyan legitimációt kapott, amelynek birtokában szabadon állapodhat meg az SZDSZ-szel, illetve szabadon döntheti el, hogy mivel kezdi a reformokat és azokat meddig terjeszti ki. Az MSZP-kongresszus azért is volt „unalmas”, mert a szocialisták annak is szánták. (J. I.)
