Államreform-bizottság, fejlesztési kabinet és tanács, kormányzati szolgáltatóközpont – ezeket az új intézményeket ismertette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az államreformról tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök az inkább háttér-tájékoztató jellegű, csaknem ötvenperces előadásán úgy jellemezte az általa felvázoltakat, hogy „a nagy elefántot apró falatokkal lehet csak megenni”, mert a parlament keddi döntésével világossá vált, hogy mekkora mozgástere van az új kormánynak.
A kormányfő elmondta: a jövendő kormányzati struktúrában a minisztériumoknál csak a szigorú igazgatási tevékenységek maradnak majd, mint a jogi-pénzügyi szabályozás, az intézményfinanszírozás, illetve az intézményfelügyelet és a hatósági jogkörök. A kiszolgálói tevékenységekre (pénzügy, számvitel, kontrolling; emberi erőforrás, szervezetfejlesztés; informatika, ügyvitel; vagyonkezelés, gondnokság) hoznák létre a kormányzati szolgáltatóközpontot, amely a tárcákhoz képest töredék ráfordítással, töredéknyi munkaerővel végezné el ezeket a feladatokat, ugyanúgy, mint a vállalati életben. Gyurcsány Ferenc példaként említette, hogy a bérügyek már most át fognak kerülni az új intézményhez, míg a számviteli folyamatok csak jövőre.
*
A szakpolitikai stratégiával kapcsolatos kérdések részben az úgynevezett államreform-bizottsághoz kerülnek majd a minisztériumoktól, másik részüket pedig a megerősített és felfejlesztett miniszteri politikai kabinetek végzik majd, amelyek inkább a szakpolitikai stratégia előkészítését, tervezését végzik, valamint fejlesztési és beruházási kérdésekkel foglalkoznak.
A fejlesztések, beruházások – jövőre mintegy 1000 milliárd forintos európai uniós forrás – előkészítését viszont a héttagú fejlesztési kabinetre osztanák ki. Ennek tagjai a miniszterelnök (aki egyben az elnöke is a testületnek), valamint a szintén új „fejlesztési ügynökség” vezetője, valamint az öt fejlesztési igazgató, akik a gazdasági versenyképességért, az emberi erőforrás, a környezet-, a területfejlesztésért, valamint a központi fejlesztési koordinációért felelnének. Ennek a kabinetnek lenne tagja Magyar Bálint jelenleg még oktatási miniszter, mint emberierőforrás-fejlesztési igazgató. A fejlesztési kabinet pedig a Nemzeti fejlesztési tanács alá tartozna, amely a kabinet tagjaiból, az érintett miniszterekből és a régiók képviselőiből állna. A tanácsot a miniszterelnök vezetné, helyettese Magyar Bálint lenne, amit a koalíciós szerződésben is rögzítettek.
Aki szerint az új rendszer nem éppen az egyszerűségével tüntet, annak igaza van, hiszen Gyurcsány Ferenc is elismerte: „Súlyok és ellensúlyok bonyolult rendszerét teremtjük meg magán a kormányzaton belül is”. Ugyanakkor úgy vélte: a döntési folyamat teljesen átlátható lesz. Az új kormányzati struktúra célja, Gyurcsány elmondása szerint, hogy senki ne mondhassa, hogy az oktatási vagy egészségügyi reformnak csak egyetlen útja van, hanem a kérdésekre a miniszterelnöknek is legyen rálátása. Ezzel a módszerrel „kiteszik a pénzt az asztalra”, és a minisztereknek muszáj megtalálniuk az együttműködést a többi kormánytaggal – fejtette ki.
Gyurcsány szerint a klasszikus kormányzáshoz politikusok kellenek, ám be kell vonni üzletembereket is. Ilyen az üzleti szférában is megfordult személy lesz az államreform-bizottság, a kormányzati szolgáltatóközpont és a fejlesztési kabinet vezetője. Utóbbinál egyébként valószínűleg a fejlesztési ügynökségre gondolt, hiszen a kabinet vezetője a kormányfő. Gyurcsány elismerte, hogy ezek az emberek személyesen tőle függnek majd.
Gyurcsány Ferenc szerint a reform hatására a 7300–7500-as minisztériumi létszám 20 százalékkal, 1300–1400 fővel csökken idén, és 10 százalékkal jövőre. A csökkentett létszámmal ugyanazt a teljesítményt, vagy jobbat fognak elérni – mondta. Ezzel szemben az államreform-bizottságban 20–25-en fognak dolgozni, a szolgáltatóközpont a leépített létszám felét foglalkoztatja majd, a fejlesztési kabinetek pedig ma is működnek, és nem bővítik őket – fejtette ki.
– Mellébeszélés, figyelemelterelés. Így jellemezte Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője Gyurcsány Ferenc új kormányzati struktúráról szóló javaslatait. Mint Szijjártó fogalmazott, a Gyurcsány Ferenc által elmondottak semmi mást nem szolgáltak, minthogy tovább folytatódjék a figyelem elterelése a valós és rendkívül súlyos problémákról. – Csupán egy újabb fejezetét hallhattuk Gyurcsány Ferenc közigazgatási hókuszpókjainak, miközben a miniszterelnök egy újabb lehetőséget szalasztott el arra, hogy végre tájékoztatást adjon az ország valós állapotáról – hangsúlyozta, hozzáfűzve: „biztosan nagyon fontos kérdés az Gyurcsány Ferenc számára, hogy majd a ceruzákat, tollakat és ceruzatartókat milyen kormányzati szerv fogja szolgáltatni és beszerezni, de Magyarországnak ennél sokkal súlyosabb gazdasági problémákkal kell szembenéznie”. A Fidesz azt várja a kormányzásra kijelölt pártok politikusaitól, hogy végre a valós problémákkal törődjenek. Arra a kérdésre, hogy a mi véleményük Gyurcsány javaslatairól, így az államreform-bizottság, a fejlesztési tanács és kabinet, illetve a kormányzati szolgáltatóközpont létrehozásáról, Szijjártó annyit mondott: a parlamentben hozzájárultak ahhoz az alkotmánymódosításhoz, amely lehetőséget ad a mindenkori kormányoknak, hogy szabadon határozza meg a kormányzás rendjét.
origo.hu
Füstös szobák titka – ő küldte Gyurcsánynak a selyemzsinórt
