Ki cipeli a hátán a gazdaságot?

A magas ikerdeficit, azaz az államháztartási és folyó fizetési mérleg együttes hiánya és a szintén magas adóterhek mellett az alacsony foglalkoztatottság jelenti a gazdaság csapdahelyzetét. Problémát okoz, hogy az aktív népesség egynegyede az állami szektorban dolgozik, így az általuk befizetett adók és járulékok az állam egyik zsebéből a másikba mennek, miközben a privát szférában az átlátható és átláthatatlan jövedelmek közötti különbségek nyomán, s az egyes külföldi vállalatok aránytalan adókedvezményei miatt egyenlőtlen a teherviselés.

Cipelni lehet valamit jó érzéssel, és bele is lehet rokkanni – fogalmazott lapunknak Varga István, az Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke, aki hangsúlyozta: miközben a társadalom egy része megrokkan az adóterhek súlya alatt, addig a külföldről idetelepült tőke csekély adózás mellett eurómilliárdokat visz ki az országból jövedelemként. Az államháztartás bevételeinek gerincét a munkavállalóktól származó befizetések adják, míg a vállalatok társasági adója tavaly mindössze 430 milliárdot tett ki, mely a költségvetés összbevételeinek töredék részét jelenti. Az APEH kiemelt adózók igazgatóságának adatai szerint a kedvezményekben részesülő külföldi cégek befizetéseit jelentős mértékű támogatás enyhítette – hangsúlyozta Varga. Hozzátette: míg a pénzügyi adókedvezményeket kapott multik leszorított bérszínvonallal gazdálkodnak, és jövedelmük, megtakarításaik oroszlánrészét külföldre viszik, addig a másik oldalon a magyar munkavállalók nyomott bérszintje miatt ugyancsak szerényebb adóbefizetései állnak.
A teherviselés egyik fő strukturális gondja, hogy a foglalkoztatottak egynegyede az állami szektorból kerül ki, akiknek a teljes mértékben átlátható adó- és járulékbefizetéseit az állam gyakorlatilag az egyik zsebéből a másikba teszi, statisztikailag pedig megtévesztő, hogy a GDP szempontjából a közalkalmazottak munkája is termelőtevékenységnek minősül. A teherviselés egyenlőtlenségei legmarkánsabban a versenyszférában mutatkoznak meg, ahol az átlátható ás átláthatatlan jövedelmek közötti különbségek egyre nagyobbak. A legfegyelmezettebb adófizetőknek tekinthető nagyvállalatok esetében jelentős hányadot képviselnek a legális adómentes juttatások, ugyanakkor a kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók körében a minimálbérre történő bejelentés az esetek többségében csupán papírforma. Az adófizetők létszámának 43 százaléka minimálbéren van regisztrálva, mely a befizetett jövedelemadó mindössze 2 százalékát teszi ki. Közel 600 ezer ember pedig egyszerűen hiányzik a rendszerből – fejtette ki Vukovich Gabriella, a KSH volt elnökhelyettese, aki rámutatott: ezek az inaktív lakossághoz tartozó személyek hivatalosan nem tanulnak, nincsenek gyesen vagy gyeden vagy betegállományban, és nem is regisztrált munkanélküliek. Másrészt a költségvetés bevételi oldalán a legjelentősebb tételt a fogyasztáshoz kapcsolódó adók jelentik: itt az egyenlőtlenséget az aktív háztartások inflációja és a nyugdíjasok inflációja közötti olló nyílása jelenti.