Negatív részvételi csúcs született Szlovákiában a szombati idő előtti parlamenti választások során: a szavazásra jogosult polgároknak csak 54,67 százaléka vonult az urnákhoz, csaknem húsz százalékkal kevesebben, mint négy éve. Kevesebben járultak az urnákhoz a magyarok közül is, de a Csallóközben és a Mátyusföldön részvételi arányuk magasabb volt, mint az országos átlag, ennek megfelelően a Magyar Koalíció Pártja az eddigi legjobb eredményét érte el, a szavazók 11,67 százaléka támogatta a magyar pártot, ami fél százalékkal jobb, mint a 2002-es eredmény volt. A 150 fős szlovák parlamentbe húsz magyar képviselő jutott. A magyarok által lakott öt megyében mindenütt megkapta a párt a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos támogatást, ami különösen Pozsony megyében jelent kiváló eredményt, hiszen ott a magyarok aránya mindössze 4,6 százalék.
*
Az MKP nyerte meg a választásokat a nagyszombat és a nyitrai megyében, mindkét esetben a választások végső győztesét, a Smer-Szociáldemokrácia pártot utasítva maga mögé. A vártnál gyengébben szerepelt az MKP a besztercebányai és a kassai megyében, alapvetően azért, mert Szlovákia középső és keleti részében a magyarok is csak az országos szinten vettek részt a szavazáson.
Bugár Béla pártelnök jónak minősítette a párt által elért eredményt, s örömét fejezte ki lapunknak nyilatkozva a felett, hogy a szlovákiai magyarság megértette az MKP üzenetét, nevezetesen azt, hogy a magyarok és az általuk lakott régiók gondjait csak a magyar párt vállalja fel programszerűen. Az MKP az eredmény alapján kormányzásra készül, „de – mint a pártelnök mondta – nem minden- áron, csakis a programok összeegyeztethetősége alapján”. S azt is megjegyezte, „hosszú kormányalakítási tárgyalássorozatra számítunk”.
Hosszú tárgyalássorozatot feltételeznek a szakértők is, minthogy a választásokat a Smer-Szociáldemokrácia nyerte meg a várakozásoknak megfelelő nagy előnnyel. Csakhogy a parlamentbe ez az egyedüli baloldali párt jutott, a kormányalakításhoz pedig a választások eredménye alapján legalább két koalíciós partnerre lesz szükségük Ficóéknak. Ami biztos, a szociáldemokraták nem akarnak együttműködni a választásokon nem várt jó eredményt elérő Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióval (Dzurindáék a szavazatok 18,3 százalékát szerezték meg, ami hat százalékkal több, mint amennyit a legutolsó felmérések mutattak). A magyarok nem kis meglepetésére ugyanakkor nem zárta ki Robert Fico annak a lehetőségét, hogy a választásokon szintén nagyon jól szereplő, de szélsőséges Szlovák Nemzeti Párttal (Slotáék 11,7 százalékos támogatottsággal tértek vissza a parlamentbe), illetve a választások nagy vesztesével, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (amely Szlovákia önállósága óta először vesztette el a választásokat, s a szavazatok mindössze 8,8 százalékát szerezte meg) alakítson kormányt.
Igaz, a szociáldemokraták vezetője lehetségesnek tartotta a választások eredményének ismeretében, hogy esetleg a magyarokkal és a Kereszténydemokrata Mozgalommal alakít kormányt, merthogy Pavol Hrusovskyék is bejutottak a parlamentbe, igaz, mindössze 14 mandátummal, ennyit ért a mozgalom 8,3 százalékos támogatottsága. Szakértők szerint ez utóbbi koalíció lenne a jobb Szlovákia szempontjából, mert az előbbi akár az ország elszigeteltségéhez is vezethet, hiszen a Meciar–Slota páros már állt az ország élén a múlt század kilencvenes éveinek közepén, s akkor kimaradt az ország a NATO-csatlakozásból, és az EU is elutasította a tárgyalások megkezdését Pozsonnyal. Ján Carnogursky, a Kereszténydemokrata Mozgalom alapítója, egykori szlovák kormányfő azonban azt sem tartja kizártnak, hogy Meciarékat – akik már többször is felvételre jelentkeztek az Európai Néppártba – éppen mostani kormánykoalíció szólítja meg, s akkor Szlovákiának újra jobboldali kormánya lehet.
origo.hu
Kémbotrány 6 lépésben: a legsúlyosabb válság a magyar–ukrán kapcsolatokban
