Tradíció és modernitás a Bánság multikulturális hagyományait felvállaló temesvári étteremben

Jól éreztük magunkat, mindent egybevetve jót ettünk s még ihletet is kaptunk.

2025. 05. 14. 9:00

A honlapon „Blog” címszó alatt sok érdekes bejegyzés olvasható, megtudhatjuk például, hogy tartottak magyar kulináris estet, több bejegyzés foglalkozik klasszikus magyar ételekkel, sőt, Temesvár régi vendéglőit is száma veszik a XVIII. századig visszatekintve.

Fősodratú, hagyományos házias, regionális ételek képezik az étlap gerincét. A séf megcsillogtatja egyes kompozíciók esetében a kreativitását, s a nemzetközi konyha néhány fogásával is találkozhatunk a széles, de nem eltúlzott választékban. Mint a fentebb írottakból kiderül, a Bánság több nemzetének gasztronómiai hagyományaira támaszkodnak, megjelenik az étlapon például a marhagulyás, a szerb gyuvecs, vagy a sváb specle.

Érdekes módon a honlapon szereplő fogások nem teljesen egyeznek azzal, ami az étteremben a QR kód beolvasása után a telefonunkon megjelenik (hagyományos étlapot ugyanis nem tartanak). Kinéztünk otthon pár fogást magunknak, tört babot sült hagymával, kacsacombot, marhanyelvet, de ezek nem szerepeltek a tényleges választékban.

Kínálnak többek között padlizsánkrémet, zöldségcsorbát, császárhúst sült céklával és babbal tormamártásban, sült csirkemellet meggymártással burgonyapürével, vaslapon sült pisztrángot puliszkával és muzsdéjjal, Black Angus burgert, sertésoldalast, kemencés csülköt, roston sült tarját, bécsi szeletet, szilvásgombócot és házikrémest.

Mintegy nyolcvan bort tartanak a tágan értelmezett Erdélyből s a Kárpátokon túlról, de megjelennek a választékban import tételek is. Weihenstephaner búzát és egy multisört csapnak. Meglepő, hogy kézműves söreik nagyszebeniek, miközben Temesvár a kisüzemi sörfőzés egyik legerősebb bástyája Erdélyben, Bánságban és a Partiumban, csak Brassó és Kolozsvár vetekszik vele. A töményitalok között akadnak figyelemre méltó tételek.

A kiszolgálás udvarias, de nem kifogástalan. Bár foglalásunk volt, arra kértek, hogy várjunk öt percet, míg megürül a nekünk szánt asztal. Rákérdeztem, hogy nem lehet esetleg a lezárt galérián leülni? Felszolgálónk nyitott volt az ötletre. Mikor előörsként elhelyezkedtem, felszabadult az asztalunk, s így arra kértek, hogy mégis üljünk oda. Közben megérkezett két társam, rövid tanácskozás után elfogadtuk a javaslatot. Mikor kitöltötték a sört, jeleztem, hogy hagyják az üres üvegeket az asztalon, pincérünk ott is hagyta tíz percre, majd kérdés nélkül mégis elvitte. Ha nagyon jóindulatúak vagyunk, akkor feltételezhetjük, hogy csak reflexből.

Első alkalommal 2024 decemberében tértem be hozzájuk, egy pacallevest ettem, mely ízletes volt. Azt kissé visszásnak éreztem, hogy a szokásos „extrák” (kenyér, tejfel, erős paprika) majdnem annyiba kerültek (21 lejbe), mint a leves (25 lej).

Második látogatásom 2025 májusának közepére esett. A miniserpenyőben felszolgált zsenge tökből készült juhsajtos medvehagymás szendvicskrém kifejezetten finom, jól illeszkedik az étterem filozófiájához. Meglepő, hogy nem hoznak hozzá sem pirítóst, sem zsemlét, sem kenyeret vagy lepényt, így e fogás befejezetlen.

A kukoricalisztből, vélhetően helyben sütött kenyéren feltálalt krémek összességében korrektek, de nem átütőek. A vargányás élvezetes, a kurkumás cukkini és a füstölt pisztrángkrém helyett érkező festett ikrával toppingolt ikrasaláta kötelességszerű, paradicsom-concassé karakter nélküli. Maga az ötlet, hogy írjuk át a bruschettát a helyi ízekre, remek.

A rétestésztába göngyölt, majd úgy kisütött túró szemre emlékeztet a tavaszi tekercsre, ízre finom, paradicsomlekvárt adnak mellé. Ötletes, izgalmas fogás. A kacsaleves házias, ízletes, jó tartású grízgaluska a betét.

A vargányás póréhagymás specle jól sikerült, házinak tűnik. A mellé rendelt zsemle friss, vélhetően helyben sült, ízre, állagra egyaránt meggyőző. Az epercikkel és narancshéjjal tálalt madártej élvezhető, állagát lehetne tökéletesíteni s a cukrot kicsit visszafogni benne.

A hely ezidőtájt 4,5 ponton áll a Tripadvisoron, ami tökéletesen tükrözi a mi összélményünket. Jól éreztük magunkat, mindent egybevetve jót ettünk s még ihletet is kaptunk. A medvehagymás tökkrémet és a szivar alakú túrós rétest minden bizonnyal rekonstruálni fogjuk otthon.