Elsősorban a kiszemelt vállalkozás részvényeseinek hozzáállásától függ, hogy mennyi időt vesz igénybe egy cég felvásárlása. Számukra pedig leginkább az számít, hogy a tőzsdei árakhoz képest mekkora felárat tartalmaz a tőzsdei ajánlat. Az idei év egyik legnagyobb felvásárlási hercehurcája az acéliparban zajlik a luxemburgi Arcelor és az indiai Mittal Steel között. Januári ajánlatában a Mittal még 19 milliárd eurót kínált az Arcelor részvényeseinek. Az Arcelor menedzsmentje viszont megkongatta a vészharangokat, emellett kikérte az esetleges fúzióról a luxemburgi parlament és az Európai Unió versenyügyi hatóságának véleményét. Ezzel a cég vezetésének azt is sikerült elérnie, hogy az Arcelor részvényesei elutasítsák a Mittal ajánlatát.
Az Arcelor kezdeményezése nyomán a luxemburgi parlament új felvásárlási törvényt alkotott, amibe – meglepetésre – nem vette bele azt a kitételt, hogy egy felvásárlási ajánlatot megismételni, vagy újabbat benyújtani egyazon ügyletre tizenkét hónapon belül nem lehet. A luxemburgiak ezzel homokba dugták a fejüket, az Arcelor menedzsmentje pedig már csak a részvényesek higgadt viselkedésében és az uniós hatóságban bízhat. A cégvezetés ugyanakkor maga sem adja be könnyen a derekát. Azért, hogy a Mittal vitorlájából kifogják a szelet, összeolvadásokkal, magas árú részvények kibocsátásával próbálkoznak. Az első ügyletet május végén jelentette be az Arcelor. Nem kis megütközést keltett a piacon, amikor kiderült: a luxemburgi cég elfogadná az orosz Severstal összeolvadási ajánlatát, pedig az legalább annyira veszélyes, mint a Mittalé. A Severstal fő részvényese, Alekszej Mordasov a kibővülő Arcelor-csoportban közel egyharmados érdekeltségre tesz szert. A legnagyobb orosz kohászati vállalattal közös fúzió után a világ legnagyobb acélipari csoportja jön létre.
A Mittalt nem lepte meg az ügyes húzás, egyből átértékelte korábbi elképzeléseit. A minap az indiai acélipari cég egyik vezetője közölte, hogy kisebbségi részesedéssel is megelégednének az egyesült Arcelor–Severstal acélipari konszernben. Roeland Baan – a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva – úgy ítélte meg, hogy végső soron a 40 százalékig terjedő részesedés is megfelelő lehet számukra. Az ügy még korántsem lefutott: az Arcelor–Severstal ügyletet még a versenyügyi hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.
Abramovics ismét beszállt. Oroszország leggazdagabb embere, Roman Abramovics, közel 3 milliárd dollárért megvásárolja a vezető acéltermelő vállalat, az Evraz 40 százalékos részvénycsomagját – jelentette a Vedomosztyi üzleti napilap a minap, majd a bejelentést ágazati források, sőt – nevük elhallgatását kérő, és további részleteket el nem áruló – Evraz-illetékesek is megerősítették. A hír nem sokkal azt követően jelent meg, hogy bejelentették: a luxemburgi Arcelor és az orosz Severstal a világ legnagyobb acéltermelő vállalatát hozza létre. Elemzők szerint az üzlet felgyorsíthatja a nagyvállalatok „egymásra találását”. Abramovics egyébként nem újonc a fémiparban, korábban már bizonyította, hogy képes egyesülések levezénylésére: alumíniumipari cégeket „gyűjtött” össze a RusAl társaságba, majd 2004-ben eladta azt partnerének, Oleg Deripaskának.
origo.hu
Orbán Viktor kemény szavakkal illette a volt vezérkari főnököt
