A Postabank volt vezetőivel szemben két vádpontot említett az ügyész. Az egyikben 34,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést rótt Princz Gábor és társai terhére. A volt elnök-vezérigazgató és hat beosztottja 1995–97 között nem a szabályoknak megfelelően gazdálkodott a rá bízott vagyonnal. A vádbeszédben elhangzott: „eshetőleges” szándékkal követték el tetteiket. Nem kívánták ugyan a káros következményt, de beletörődtek, hogy az előáll majd. Az ügyész közlése szerint az állami tulajdonú bank vezetőinek expanzív üzletpolitikája a tőke feléléséhez vezetett.
*
A magánszemélyek rövid futamidejű betéteiért például magas kamatot fizettek, a hitelt pedig közép- és hosszú távú szerződésekkel olcsón vállalatokhoz helyezték ki. A megfelelő összegű saját tőke azonban hiányzott, a kockázat csökkentését szolgáló szavatoló tőkét tehát nem sikerült garantálniuk. A hiány finanszírozásával kapcsolatban az ügyész szerint a tulajdonost megtévesztették. A másik vádpont szerint Princz Gábor döntése nyomán a bank – két stróman beiktatásával – megvette Máté László volt MSZP-pénztárnoknak a Budai Hengermalom Kft.-ben akkor meglévő üzletrészét 300 millió forintért, a tényleges értéknél 121 millió forinttal drágábban. Ez is hűtlen kezelés az ügyész szerint, amelyért kizárólag Princz Gábornak kell viselnie a felelősséget.
A vádhatóság képviselője felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte a 2–8 évig tartó börtönnel büntetendő cselekményért.

Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó