Kevés olyan nép van, amely annyira találékony, mint a magyar – ezzel az újdonságnak nem mondható, ám mindig szívesen emlegetett igazsággal hívja fel művére a figyelmet Pintz György mérnök, iparjogvédelmi jogász. Igen, tudjuk, a papírpénz hologramcsíkja, a gyufa, a golyóstoll honfitársaink felfedezése. Ugyanakkor sok mindent nem tudunk – jó, ha belelapozunk a könyvbe.
Találjuk fel magunkat – biztat művének címében a szerző, aki szabadalmi ügyvivőként hivatásszerűen egyengeti a feltalálók útjait. A könyv kétszáz oldalon át próbál felvilágosítani, miként járjunk el, hogy eredeti, egyedi, egyúttal hasznos elképzeléseink megkaphassák a szellemi alkotásnak kijáró különféle oltalmakat. A dolog összetett: a dicsőségen, a hírnéven – a személyiségi jogokon – kívül néznünk kell a pénzt, a jogdíjat is, hiszen a bitorlók, a plagizálók ellophatják a javakat, amelyekért megdolgoztunk. „Ne hagyjuk, hogy nagyszerű ötleteink, gondolataink gyümölcseit más szüretelje le.”
Izgalmas, bonyolult s változó világ a szellem embereié. Ez az oka, hogy komplikált mechanizmusok, precíz jogi eljárások védelmezik az alkotókat és műveiket s egyben a közt: a művek felhasználóit, a fogyasztót. A szabadalom jelenleg például távolról sem csupán a fizikai és kémiai világújdonságokat védi, hanem a biológiai – biotechnológiai – megoldásokat is. Újabban szabadalmaztathatók a mesterséges bőrhelyettesítő anyagok csakúgy, mint a mikroinjekciózás vagy a szennyezett iszap biológiai kezelése.
A védjegy továbbra is az áruk vagy szolgáltatások megbízhatóságát jelzi, elősegítve könnyebb felismerhetőségüket. Végső soron védett márkajel a földrajzi név, valamint a származási hely szerinti megkülönböztetés is. A halasi csipke, a kalocsai paprika vagy az egri bikavér emiatt fogalom a vevők számára. Feltűnt azonban egy új kategória: a domain, az internetes cím. Hogy ez hogy jön a védjegyhez? Úgy, hogy a domain is jelölés, még ha részben különbözik is a védjegytől. Előbbi – a cím – a hozzá kapcsolódó személy azonosságát fejezi ki. De nem csupán gazdasági tevékenységhez köthető, hanem mindenféléhez, tehát civil foglalatossághoz, státushoz is. Bitorolni – elorozni – ezt is tilos. Az eligazodást segítik ebben a nehezen kiismerhető világban a domainbrókerek.
A találd fel magad felfrissíti a szerzői jogról eddig szerzett ismereteinket is. A szellemi alkotások jogának ez a része többek közt az írók, a festők, a zeneszerzők életében s haláluk után 70 évig garantálja a jogdíjat. A hírnevet pedig azután is. Ám nem a klasszikusokra kell gondolnunk csupán. Új fejlemények sorozatát idézi elő a jognak ebben a szférájában is a technika. A szoftver például lehet szabadalmazott találmány, de a szerzői jog védelme alatt álló alkotás is. Nem így a hír, amely alapjában véve védtelen. Ebből azt szűrhetnénk le, hogy az eseményről, történésről elsőként tudósító szerző főként a dicsőséget tudhatná magáénak. A hírt ugyanis bárki nyugodtan megírhatja, terjesztheti anélkül, hogy plágiumnak minősülne a közlése. Szakmai berkekben emiatt jórészt adatbázis címén, annak elemeiként könyvelik el közhírré tett értesüléseiket. Az adatbázis a szerzői jog oltalma alatt áll.
(Pintz György: Találd fel magad. Szabadalom, védjegy, oltalom. Jó tanácsok szellemi alkotásunk védelméhez. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. Ára: 4400 forint)
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
