A Föld újabb nyolc kulturális és természeti értékét vették fel a világörökségek listájára szerdán, majd még további tíz kiemelkedő kulturális emlékkel bővült a sor – jelentették be a litvániai Vilniusban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) harmincadik éves tanácskozásán. A bizottság tegnap két kultúrtáj, négy épített régészeti emlék, két modern építészeti alkotás és két város pályázatát fogadta el. Ezzel 830-ra bővült az ENSZ védelmét élvező helyek száma – adta hírül a Reuters.
Gazdag növény- és állatvilágával a világörökség részévé nyilvánították a kolumbiai a Melpalo-szigetet és az azt körülölelő tengert, illetve a Botteni-öbölben lévő, 5600 szigetből álló finnországi Kvarken-szigetcsoportot. Mostantól a világörökség része a közép-kínai Szecsuánban (Sichuan) lévő, 951 500 hektárnyi területű Wolong pandarezervátum is. Ez az egyetlen hely, ahol a kihalással fenyegetett emlősök természetes körülmények között élnek, és itt található a világ pandapopulációjának az egyharmada. Az idén kibővített listán szerepelnek a malavi, a tanzániai, illetve a szenegáli és a gambiai őskori kőszobrok, a Gambézi folyó partjának száz kilométeres hosszában több ezer ilyen ősrégi alkotást találtak. Megkapta a címet a Tequila vulkán és a Rio Grande folyó határolta terület Mexikóban, ahol már a XVI. század óta termesztik a tequila nevű ital alapanyagát, az agavét. A különféle kultúrák keveredésének példájaként 82 mecsetével felkerült a listára az etiópiai Harrar Jugol városa, illetve Mauritius Port Louis kikötője is.
A világörökség-bizottság huszonegy tagja 1972 óta évente dönt arról, hogy mely helyek kerüljenek a listára. Harminc év alatt most először történhet meg, hogy egy helyet törölnek: 2007-től az Elba-völgy drezdai szakasza már nem lesz a világörökség része. A nemzetközi szervezet szerint ugyanis a folyóra tervezett híd olyan súlyos beavatkozást jelentene, amely az egész látképet megváltoztatná.
Hazánkból a Budapest Duna-parti látképe a budai Várnegyeddel és az Andrássy úttal, Hollókő-Ófalu, az Aggteleki-karszt és a szlovák karszt barlangjai, a pannonhalmi bencés főapátság, a Hortobágyi Nemzeti Park a pusztával, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő– Neusiedlersee kultúrtáj, illetve a tokaji történelmi borvidék szerepel a listán. Magyarország 2003 óta nem jelölt új helyszínt – közölte tegnap a távirati iroda kérdésére a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkársága. Legközelebb 2008-ban bővülhet újabb magyar hellyel a lista.
Csalódott aktivisták. Környezetvédelmi aktivisták szerint a listán szereplő értékek közül 125-öt veszélyeztet a globális felmelegedés, a Himalája gleccsereit és az ausztráliai Nagy-korallzátonyt pedig pusztulás fenyegeti. Az UNESCO világörökség-bizottsága (WHC) azonban Vilniusban nem támogatta azt a javaslatot, hogy felhívással kell fordulni az érintett országok kormányaihoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséért – írta a BBC. A környezetvédők csalódására a WHC úgy találta: ez nem az ő hatáskörük.

Nyugdíjasok veszélyben: újabb csalási hullám söpör végig az országon