Csendestárs

Világszerte csaknem százmillió hektáron termesztenek génmódosított (GM) növényeket. A gazdák és a környezetvédők a GMO-k gyors terjedésétől tartanak. Úgy tűnik, az agrártárca hiába vezette be a génmanipulált kukoricára vonatkozó termesztési tilalmat, az Európai Unió nemcsak hogy kezdeményezte a moratórium feloldását, de hétfőn szavazott is róla. Bár a voksolás kudarccal végződött, ez csak pár hónapos haladékot jelent a végleges döntésig.

Bohus Anita
2006. 09. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőn döntött volna az Európai Bizottság szaktestülete arról, hogy mentes maradhat-e Magyarország a genetikailag módosított szervezetektől (GMO). A tagállamok többsége pártolta ugyan a magyar GMO-mentességet, néhány állam tartózkodása miatt (a kétharmados minősített többség híján) azonban a kérdés nyitva maradt; a végső döntést az Európai Tanács hozza meg hónapok múlva. Az időhúzással a veszély még nem múlt el. Rodics Katalin, a környezetvédelmi tárca illetékese szerint korai volt szeptember 18-ra tenni a magyar termesztési tilalomról való szavazást, mivel újabb hazai tudományos eredmények születtek, amelyek bizonyíthatják, hogy környezeti kockázattal jár a MON 810-es kukoricafajták termesztése. A múlt héten Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter levelet írt Sztavrosz Dimasznak, az unió környezetvédelmi biztosának, amelyben kifogásolta, hogy az unió úgy akart ítélkezni hazánk génmanipuláció-mentességéről, hogy nem várta meg környezeti hatástanulmányunk következtetéseit.
Tavaly év elején az agrártárca azért határozott a tilalomról, mert a kísérletek azt mutatták, hogy a génmanipulált MON 810-es kukoricahibridek által termelt toxin (egy rovarölő méreg) a talajban felhalmozódik, ami a talajéletet veszélyezteti, a növény pollenje pedig többek között védett lepkék hernyóira is káros. Rodics Katalin elmondta, a moratórium végzáradékában az ismeretlen környezetvédelmi hatásokra hivatkoztunk, humán egészségügyi hatásokra csupán azért nem tudtunk utalni, mert ilyen irányú kísérleteket nálunk nem végeznek. Amikor hazánk csatlakozott a közösséghez, az unióban is tilos volt a GM-növények termesztése, és nem engedélyezték a ma már legálisan termeszthető 17 kukoricafajtát. Az engedélyezésükhöz szükséges környezet-egészségügyi vizsgálatokat nem Magyarországon végezték. Ugyanakkor a csatlakozási szerződésben a közösség elismeri – mint a Kárpát-medence unikális állat- és növényvilágát – a pannon ökorégiót, illetve geográfiai adottságait, amelyek nem hasonlíthatók össze a többi tagállam sajátosságaival. Egy uniós direktíva kimondja, hogy „esetről esetre, a fogadó környezetben kell a hatást vizsgálni”, azaz egy más országban, teljesen eltérő ökológiai feltételek mellett végzett kutatás eredménye nem fogadható el. Rodics szerint saját irányelvét tagadja meg az unió akkor, amikor nem veszi figyelembe a magyar kutatók közléseit.
Darvas Béla (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet) és Pusztai Árpád táplálkozással foglalkozó biokémikus szerint a kísérleteket nehezíti, hogy a biotechnológiai cégek nem segítik a független kutatásokat vetőmaggal. A GM-növények talajtani, táplálkozás-élettani kockázatairól, az észlelt káros hatásokról szóló cikkek közlése nemzetközi szaklapokban korántsem egyszerű. Szokatlan és szakmailag indokolatlan az a nyomás, amelyet az EU adminisztrációja gyakorol a mellékhatásokat elemzőkre. A környezetvédelmi tárca és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda finanszírozza a vizsgálatokat, amelyek a szűkös anyagi lehetőségek miatt nehézkesen folynak, még csak részeredmények vannak – mondják a kutatók.
Rodics Katalin arról is beszámolt, hogy a hétfői ülésen kemény szakmai vita alakult ki a bizottságban. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Bizottság egyaránt biztonságosnak ítélte meg a MON 810-es fajtákat minden szempontból, annak ellenére, hogy Magyarországon még nem végezték el a környezeti hatásvizsgálatokat. Ráadásul az EFSA megalapozatlannak ítélte, hogy a pannon ökorégió védelmében újabb kísérleteket végezzünk. A múlt héten az EFSA-nak írt válaszlevélben újabb részeredményekkel támasztottuk alá, hogy óvatosságunk nem alaptalan. A bizottság is vitatta az új tényeket, ám a kérdésben kizárólag az EFSA dönthet, amely – Rodics szerint – még nem is értékelte érveinket.
A zöld tárca munkatársa hozzátette: a döntés elhalasztásával időt nyertünk, így tudunk még lobbizni azon országok környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztereinél, akik tartózkodtak a szavazáson. A legfontosabb pedig, hogy a magyar parlament mielőbb elfogadja a koegzisztenciatörvény-tervezetet, mert akkor szabályozva lesz a hagyományos, a bio- és a GM-növények együtt termesztése (például a minimálisan előírt védőtávolsággal). Így a legrosszabb esetben, ha az unió mégis feloldatná a moratóriumot, és meg kellene nyitni a határt a génkezelt vetőmag előtt, legalább ellenőrzés alatt lehet tartani a termelési folyamatot. Ugyanakkor Rodics Katalin szerint Magyarországnak mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi és egészségügyi érdekei egy irányba mutatnak. A környezetvédelmi tárcánál felmerült, hogy ha az unió nem fogadja el jogi érvelésünket, az Európai Bírósághoz fordulunk.
Darvas Béla környezettudományi kutató úgy véli, egy esetleges moratóriumfelfüggesztés után a jövő évtől lehetővé válik a MON 810 vetése. Bevezető áron megvásárolva esetleg termeszteni fogják saját céljaikra a takarmánykukorica-termesztők. A környezettudományi jellegű, hosszú távú megfigyelést azonban nem fogják tudni megoldani, mivel annak sem kerete, sem törvényi szabályozása (a fajtatulajdonos, azaz a biotechnológiai cég kötelezése az együttműködésre) nem létezik – áll a múlt héten tartott GMO-kerekasztal állásfoglalásában.
A MON 810 génkezelt hibrideket arra fejlesztették ki, hogy a kukoricamoly ellen rezisztensek legyenek. Csakhogy ez a rovar Magyarországon nem okoz jelentős károkat, mint ahogy azt Gráf József földművelésügyi miniszter is kijelentette; ráadásul az is bizonyított, hogy nem ad több termést a hagyományos fajtáknál, ami a hazai köztermesztését értelmetlenné teszi – érvel Darvas.
A génmódosított kukorica hosszú távú hatásairól szinte semmit nem tudunk. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében 2001 óta folyik a környezeti hatásvizsgálat, amely bizonyította, hogy a hagyományos, permetezéses növényvédelemben kijuttatott mennyiséghez képest a MON 810-es kukoricák mintegy 1000–3000-szeres dózisban termelnek rovarölő mérget. Ez a betakarítás után egy évvel is kimutatható a tarlómaradványokból, így a talajéletre jelentős hatással lehet.
Amitől pedig a legjobban félnek a gazdák és a környezetvédők, hogy a pollen, a szél és rovarok útján terjedve, a GM-ültetvényekhez mint csendestársakhoz közeli hagyományos vagy bioföldeket is „elszennyezi” genetikailag. Gráf József beismerte, hogy az elfogadásra váró koegzisztenciaszabályozás nem képviseli a biogazdák érdekeit: a 400 méteres izolációs távolság nem véd meg a genetikai keveredéstől. A világon még sehol nem működik külön kártérítési, felelősségi rendszer arra az esetre, ha a gazda földje akaratán kívül „szennyeződne”. A génmódosítás-mentes gabona ma még versenyelőnyt jelent a „fertőzött” agrárpiacú országokkal szemben. Ha azonban a magyar kukoricában is kimutatható lesz az idegen gén (transzgén), akkor már biotermékként nem értékesíthető, de még hagyományosként sem minden esetben.
Az ökológiai vagy népszerűbb nevén a biogazdálkodás alapfeltétele a vegyszer- és génmanipuláció-mentes termesztés – magyarázza Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője. A hazai jogszabályok szigorú feltételeket írnak elő: a gazdálkodó csak a két-három éves átállási idő után kapja meg a Biokontroll Hungária Kht. tanúsítványát, folyamatos ellenőrzés mellett. Az uniós norma szerint a biotermékben génmanipulált összetevő egyáltalán nem lehet. A labortechnikával biztonságosan kimutatható legkisebb GM-tartalom egytized százalék. Ez alatt a küszöbérték alatt még a legmodernebb műszerekkel sem deríthető fel a génszennyezés. A költséges laborvizsgálat a biogazdát terheli, mert a termelőnek kell bizonyítania minden tétel genetikai tisztaságát – mondta Roszík. A bevizsgálás díja tételenként 20–110 ezer forint. Ha kimutatható az idegen gén, a bioterméket hagyományossá minősítik át, ha azonban legalább kilenctized százalékban tartalmaz transzgént, már GMO-nak számít.
A biokukorica ára a termelő telephelyén tonnánként 34–38 ezer forint körül alakul, ez szokványos (nem bio) esetben csak 23–25 ezer forint. Biokukoricából mintegy hét, a szokványosból nyolc tonnát aratnak egy hektáron. Ha a bionövény szennyeződik, de hagyományos termékként még el tudják adni, a veszteség hektáronként 84 ezer forint. Ha génkezelt kukoricának minősül, gyakorlatilag értékesíthetetlen – számol Roszík Péter. Ha a gazda mégis el tudja adni, akkor legalább 30 százalékos árveszteséggel lehet számolni a szokványos árhoz képest, a biotermékhez viszonyítva pedig hektáronként 126 ezer forint a veszteség.
Roszík Péter szerint a jelenlegi támogatási rendszer is nehezíti a biotermesztők dolgát. Ma az integrált, azaz a szintetikus vegyszerek használatát megengedő gazdálkodási formát jobban támogatja az agrártárca. A büdzsé hiánya miatt az idén már előreláthatóan semmilyen új agrár-környezetvédelmi, így biogazdálkodói támogatási szerződés sem lesz, csak a már meglévőket fizetik ki. A kedvezőtlen helyzet miatt több biogazda kényszerült visszatérni a hagyományos gazdálkodáshoz. Míg 2004-ben 132 ezer hektáron termesztettek bionövényeket, tavaly már csak 128 ezer hektárról elégítik ki a hazai és az exportigényeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.