Fiktív hulladékos adatok a tárcánál

A tíz éve felállított Országos Környezeti Információs Rendszer használhatatlan. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szerint a hulladékos rendszer állapota is katasztrofális, mert elavult vagy becsült adatokat tartalmaz, a naprakész információkhoz pedig nem lehet hozzáférni. A civilek nem értik, miért csak éves késésekkel „aktualizálják” a nyilvántartást, és miért késik immár kilenc hónapot az Országos hulladékgazdálkodási terv kötelező felülvizsgálata.

A Humusz annak járt utána, lehet-e korrekt képet kapni Magyarország hulladékgazdálkodási helyzetéről, sikerül-e az uniós elvárásokat betartani. Az eredmény lehangoló volt. Nem azért, mert nincsen javulás a környezeti mutatókban, hanem mert alig van hozzáférhető friss adat annak ellenére, hogy több jogszabály egyértelműen előírja az aktuális statisztikák nyilvánosságát – magyarázta Kalas György, a szervezet munkatársa. Még az 1995-ös hulladékgazdálkodási törvény rendelkezik az Országos Környezeti Információs Rendszer kiépítéséről; a közérdekű adatok nyilvánosságáról egy korábbi, 1992-ben hozott, azok közléséről pedig egy tavalyi törvény rendelkezik.
Mulasztásos törvénysértés?
Szilágyi László, a Humusz vezetője elmondta: az Országos hulladékgazdálkodási tervet (OHT) még 2002-ben készítette el a környezetvédelmi tárca. Ez tartalmazza a keletkezett, a begyűjtött és hasznosított hulladék akkori mennyiségét és azokat a célokat, irányszámokat, amiket a csomagolási hulladék hasznosítására, vagy éppen a lakossági hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentésére írtak elő. Az országos célok alapján, területekre lebontva készültek el annak idején a regionális és a települési (önkormányzati) hulladékgazdálkodási tervek a 2003 és 2008 közötti időszakra. A törvény szerint kétévente felül kell vizsgálni a teljesítést, és attól függően korrigálni, esetleg újabb, szigorúbb célokat megfogalmazni. Az OHT első ilyen felülvizsgálatát tavaly év végéig kellett volna elvégezni, azóta kilenc hónap telt el. Éppen ennyi időt ad a törvény arra, hogy az új országos terv alapján frissítsék a regionálisat. A minisztérium mulasztása miatt már a régiók is kicsúsztak a határidőből, és innentől ketyeg a települések kilenc hónapja.
Az OHT felülvizsgálatánál a 2004-es adatok a mérvadóak, amiket a rákövetkező év szeptemberéig fel kellett dolgozni. A legfrissebb elérhető hulladékos adatok mégis 2003-ból valók. A cégek a náluk keletkezett hulladékról, a hulladékkezelők pedig az általuk begyűjtött és kezelt mennyiségről éves jelentést küldenek a környezetvédelmi felügyelőségeknek, akik ezt feldolgozás után elvileg nyilvánosságra hozzák. A Humusz azt tapasztalta: a tíz felügyelőség honlapja közül hét semmiféle környezet állapotára vonatkozó adatot nem mutat. A szolnoki hatóság, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ugyan készített egy 2006-os jelentést, de a lakossági hulladékoknál ő is feladta. „A régi lerakóknál a beszállított települési hulladékok mérésére lehetőség sincs, a közszolgáltatók igen fegyelmezetlen adatszolgáltatása miatt pontos adatunk nincs.” – írta. A budapesti felügyelőség honlapja is csak annyit árul el, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával és a Vituki koordinálásával folyik a felülvizsgálat. Az is titok, ki végzi a tényleges munkát – fogalmazott Kalas. A Humusz szakmai szervezetként vállalná a társadalmi egyeztetést, felkérés egyelőre nem érkezett.
Fals a statisztika
Uniós követelmény, hogy a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell. Kalas szerint helytelen gyakorlat az, hogy a papírt is beszámítják a szerves anyagok közé, a papír jelentős részének újrahasznosítása miatt ugyanis a statisztika torzul, a valósnál jobb állapotot mutat. Szilágyi elfogadhatatlannak tartja, hogy évek óta 800 ezer tonna csomagolási hulladékról beszél a tárca, miközben megszűnt a betétdíj, egyre több az eldobható csomagolás, és növekedett a fogyasztás is. Idén mondtak először 836 ezer tonnát, ám becsléseik alapján ez meghaladja az egymillió tonnát.
Tavaly év végéig a csomagolási hulladék felét hasznosítani kellett. Persányi Miklós szakminiszter hétfőn, az újrahasznosítási hét megnyitóján úgy nyilatkozott: „Megnyugtató a helyzet, hiszen tavaly a csomagolási hulladékok 47,1 százaléka anyagában, 3,4 százaléka pedig energetikai úton, vagyis égetéssel hasznosult újra.” Erre vonatkozólag azonban csak a hasznosítást végző koordináló szervezetek (a szaktárca alatt működő kht.-k, többek között az Öko-Pannon és az Ökopack Kht.) adatait ismerjük, a felügyelőségek által összesítettet nem. Nem tudjuk azt sem, milyen arányban hasznosul a szemetük a termékdíjfizetőknek és azoknak a nagyobb vállalatoknak, amelyek maguk vállalják a kezelést. Szépítik a mezőgazdasági hulladékok adatait is: 2002-ben az OHT-ben az áll, hogy 100 százaléka újrahasznosul, ami, valljuk be, elképzelhetetlen. Sőt, ha összesítjük a hét régió tervében szereplő számokat, az köszönő viszonyban sincs az országosban megadottal – tette hozzá Szilágyi.
Csak idő kérdése?
A Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer első évében, 2005-ben rosszul vizsgázott. A tárca lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „A KSH tapasztalata szerint egy hasonló rendszer optimális működésének kialakulásához 3 év szükséges.” Eszerint jövőre már működni is fog.
„A minisztériumhoz érkező adatkéréseket folyamatosan teljesítjük, és előkészítés alatt van az internetes adathozzáférés is. Jelenleg a tesztelés során felmerült programhibák javítása folyik, illetve az OHT felülvizsgálatához szükséges adatok leválogatása és értékelése” – reagált a minisztérium környezetgazdálkodási osztálya.