A Nemzeti Jogvédő Alapítvány információi szerint a budapesti tüntetések kapcsán őrizetbe vett, több mint 150 személy közül 144-et előzetes letartóztatásban tartottak, mindössze hat esetben helyezték szabadlábra a gyanúsítottat, egy esetben rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat, két személy kapott házi őrizetet. Zömmel huszonéves fiatalokról van szó – mondta el lapunk kérdésére Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a kuratórium ügyvezetője, hozzátéve: ilyen elképesztő arányokra a régi öreg ügyvédkollégák sem emlékeznek. Mint hangsúlyozta, az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatosan ügyvédeik megdöbbentő eljárásokat tapasztaltak. Mint mondta, védenceik közül az előzetes letartóztatásba helyezettek nagy része csak passzív szemlélője volt a történteknek, büntetlen előéletűek, munkaviszonyuk van, rendezett körülmények között élnek, családfenntartók vagy diákok. Közülük sokakat magányosan tartóztattak le, a vád mégis más, korábban általuk nem ismert személyekkel együtt elkövetett csoportos garázdaság. Azok a védenceik például, akik a szovjet emlékmű megrongálása miatt kerültek eljárás alá, csupán az obeliszk mellett készült fényképeken szerepelnek, hogy tettek-e valami törvénybe ütközőt, arról nincs bizonyíték. Ugyanakkor nemrég egy személyt, aki az emlékműben egymillió forintos kárt okozott, jogerősen próbára bocsátottak. Eszerint a cselekmény súlya nem jelentős, a kényszerintézkedéseket a többieknél mégis fenntartják – mutatott rá. Kifejtette: az előzetes letartóztatást mint a személyes szabadság ítélet nélküli korlátozásának elrendelését szigorú feltételekhez köti a törvény, mint például a szökés, az elrejtőzés, a nyomozás meghiúsításának veszélye, a bűnismétlés, a tettestárssal való összebeszélés veszélye. A bíróságok – a Nemzeti Jogvédő Alapítvány álláspontja szerint – az esetek döntő többségében ezeknek fennállását nem az adott gyanúsított személyére szabottan vizsgálták, pedig – szögezte le – az előzetes letartóztatás elrendeléséhez legalább az egyik törvényi feltétel reális és nem absztrakt valószínűségének kellene fennállnia. Ennek fényében – a normalizálódó közállapotokra való tekintettel – különösen értelmetlennek tűnik az előzetes letartóztatást elrendelni azért, mert fennáll a bűnismétlés lehetősége. Szintén ebbe a kategóriába tartozik a szökésre való hivatkozás, ami alapján sok esetben családos, rendezett egzisztenciával bíró személyeket tartanak fogva.
Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: természetesen élesen el kell különíteni azok ügyét, akik valóban köztörvényes bűncselekményeket követtek el, de a jelenlegi állapotok szerint nyilvánvaló, a hatóságok nem képesek differenciálni. Ennek viszont ártatlan, az eseményekben passzívan részt vevő fiatalok esnek áldozatul. Éppen ezért merül fel az amnesztiáról való gondolkodás szükségszerűsége. Emlékeztetett: a taxisblokád idején – ami anyagilag hatalmas kárt okozott az országnak – a köztársasági elnök, Göncz Árpád kezdeményezésére, kollektív közkegyelemben részesítette az Országgyűlés a résztvevőket. Az erről szóló törvényben többek között az olvasható: „legyen ez figyelmeztetés mindazok számára, akiknek drága az, hogy Magyarország független és demokratikus jogállam, és azoknak is, akik vélt érdekeik érvényesítése végett törvénytelen eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza”. És olvasható az is: „az elmúlt időszakban olyan ellentmondó intézkedések, megnyilvánulások váltak ismertté, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy az eseményekben részt vevőket megtévessze abban, hogy magatartásuk mennyiben jogellenes, mennyiben nem” – idézte fel a kuratóriumi ügyvezető. Hozzátette azt is: most éppen maga Gergényi Péter, a BRFK vezetője nyilatkozta, hogy a választási időszakra való tekintettel a tüntetések jogszerűek. És a Köztársaság téri eseményeknél sem pusztán „garázda” indulatokról volt szó: a tüntetők egy olyan párt székházánál szerettek volna élni véleménynyilvánítási jogukkal, amely párt hónapokig, évekig hazudott nekik is – ahogy a miniszterelnök bevallotta.
Gaudi-Nagy Tamás elmondta: az amnesztia lenne a kívánatos megoldás. Ha nem is teljes mértékben, de számos bűncselekményre bizonyosan ki lehetne terjeszteni. Ilyen például a garázdaság. De említhetjük azt is, hogy a felindult, tömegpszichózis alá került személyek, akik egy általuk koordinálhatatlanná vált, kölcsönös agresszióval átfűtött eseménysorozatba csöppentek, és ráadásul zömmel fiatalok, mennyiben vonhatók felelősségre az esetleges reakcióikért? A nyilvánvalóan ártatlanul meghurcoltak esetében pedig azonnali eljárási kegyelemre volna szükség. Ráadásul provokatív rendőri túlkapások is akadtak bőven: ilyesmire még pénteken este is volt példa – mondta el Gaudi-Nagy Tamás. Szemtanúk szerint három fiatalt fogtak le a rendőrök a Parlament sarkánál, és fejjel előre átdobták őket a kordonon. Agyba-főbe verték őket. A közelben állók hiába könyörögtek a rendőröknek, hogy hagyják abba, mert belehalnak a gyerekek. Nyomdafestéket nem tűrő szavakkal hajtották el őket. A fiatalokat elvitték. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, Dénes Balázs elmondta: a Tilos Rádió két fogva tartott munkatársának védelme során szerzett tapasztalataik szerint az előzetes letartóztatás harmincnapos elrendeléséről szóló eljárásokban a bíróság gyakorlatilag kísérletet sem tett arra, hogy egyénekre lebontva mérlegelje, illetve megindokolja, hogy miért tartja szükségesnek a további fogva tartást. Ami történik, az „már-már felveti a kollektív bűnösség elve alkalmazásának” gyanúját, és ez erősen aggályos – véli a TASZ. Mint Dénes Balázs rámutatott: jogvédő szervezetként többször felhívták rá a figyelmet, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének gyakorlata nem megfelelő. Dénes szerint a most történtek is bizonyítják: rossz rutin alakult ki. Ha az ügyészség vagy a rendőrség kéri, az esetek nagy többségében, 98 százalékban a bíróság automatikusan rábólint a letartóztatás elrendelésére. Hangsúlyozta: az amnesztiát nem tartják elfogadhatónak, viszont bíznak benne, hogy az igazságszolgáltatás végül helyére teszi a dolgokat.
Gaudi-Nagy Tamás szintén hangsúlyozta: jelenleg az látszik, hogy sokakat – mint egyedüli bizonyíték – csupán egy rendőri jelentésre, illetve rendőrtanúkra való hivatkozással helyeztek szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanújával előzetes letartóztatásba. Csak bízni lehet abban, hogy a Fővárosi Bíróság korrigálni fogja az előzetes letartóztatásokat elrendelő elsőfokú döntéseit, és a valós, büntetőjogi felelősség megállapításában nem fog érvényesülni a most tapasztalt, megtorló, megfélemlítő futószalagelv.
Grok
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
