Csupán húsz embert sikerült élve kimenteni a World Trade Center romjai alól a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után: köztük John McLoughlin (Nicolas Cage) és Will Jimeno (Michael Pana) rendőrtiszteket, akiket szinte utolsókként találtak meg. Segíteni indultak, amint az első repülő árnyéka New York utcáira vetült, majd a gép becsapódott az épületbe. De ők reménykedve várták a megmentőket. Oliver Stone a két rendőr, illetve családtagjaik küzdelmét, lassan fogyó reményét igyekezett ábrázolni, de szinte csak közhelyeket kapunk e kiszolgáltatott emberektől.
Aztán becsapódik a második gép, majd az épület maga alá temeti két főhősünket. Ekkor kezdődik igazán a film, sőt az igazi nézőt próbáló jelenetek is, amikor a két rendőrből szinte csak az arcuk látszik, próbálják egymást szóval tartani, s ekkor kell végighallgatniuk olyan párbeszédeket, amelyekkel a magyar vagy talán az európai nézőnek is nehéz megbirkóznia. Sokszor már-már kínosak ezen a mondatok, hatalmas közhelyek durrannak itt el, olyan klasszikusokat idézve, mint például a G. I. Jane című halhatatlan remekmű: „A fájdalom a barátod. Azt jelenti, hogy élsz.” A por és betontörmelék közé szorult Nicolas Cage és Michael Pana színészek ilyen és hasonló mondatokat préselnek ki ajkaik közül meglehetős nagy fájdalmak közepette, miközben szeretteikre emlékeznek, az élet nagy kérdéseire keresik s sajnos adják is meg válaszaikat, amelyek mélynek igazán nem nevezhetők. E szomorú giccsparádé csúcsa, amikor a szerencsétlen, teljesen kiszáradt páros víziójában Jézus jelenik meg a kezében szénsavmentes ásványvízzel… Katasztrófa.
(World Trade Center – feliratos amerikai film, 129 perc. Rendezte: Oliver Stone. Forgalmazza a UIP-Duna Film.)
origo.hu
Gyopáros Alpár: rendkívül komoly kockázatokkal járna Ukrajna európai uniós felvétele
