A hétfőn kirobbant utcai megmozdulások után – melyek katasztrofális rendőrségi kezelése miatt a lemondását is felajánlotta a kormányfőnek – Petrétei József eleinte úgy látta, adott esetben a fegyverhasználat is megengedhető lenne. Ezután a kijárási tilalom elrendelésének lehetőségét vetette fel, de a kormányszóvivő még aznap azt mondta: ez csak elvi eshetőség. Említést tett a miniszter arról is, hogy módosítani kellene az 1989-ben elfogadott, kétharmados gyülekezési törvényt. Ezután levélben figyelmeztette a Fideszt: álljon el a 23-ra tervezett nagygyűlés megtartásától. Szinte a teljes büntetőjogi arzenált felvonultatva Petrétei egyebek közt a következőket írta: „A Btk. az állam elleni bűncselekmények és a hivatalos személy elleni erőszak esetén a rendezvény szervezőjét is büntetni rendeli. A Btk. szerint lázadást követ el, aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse.” A fejtegetés így zárult: „Az említett nagyságú tömeg kezelése, rendzavarás esetén esetleg napokig eltartó, Budapest egész területére kiterjedő közveszély okozásával, fosztogatással, adott esetben az alkotmányos rend veszélyeztetésével is járhat.”
Titkos az új alkotmány? Hétfőn tárgyalja a Fővárosi Bíróság azt a pert, amely azért indult, mert – az adatvédelmi biztos álláspontját is figyelmen kívül hagyva – Petrétei József megtagadta az általa kidolgoztatott alkotmánytervezet nyilvánosságra hozatalát. Ismert, a közérdekű adat eltitkolása bűncselekmény.
A tiszás Bruti sietett Aranyosi Péter segítségére, ő is cigányozott egy kiadósat
