Másodszor is megbukhat a törvény

Az alkotmánybírák várhatóan hétfőn megsemmisítik a felsőoktatási törvény azon rendelkezését, amely előírja: az egyetem rektora csak a gazdasági tanács egyetértésével terjeszthet a szenátus elé fejlesztési, szervezeti, gazdasági ügyeket.

Másodszor került a bírák elé a felsőoktatási törvénynek a kutatás és az oktatás szabadságát sértő rendelkezése. Először a múlt esztendőben még Mádl Ferenc köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt az akkori szövegről. Az Alkotmánybíróság ennek nyomán tavaly október 27-én alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt. Kifejtette: az alaptörvény védi a szellemi élet szabadságát, hiszen a tudományos igazságok keresésére és feltárására csak akkor van mód, ha az állam megteremti ennek feltételeit. Egyrészt nem szól bele a kutatók, az oktatók munkájába – garantálja a tanítás és a tanulás szabadságát. Másfelől meg kell teremtenie e tevékenységnek a gazdasági alapjait. Ez a bírák szerint nem mond ellent annak, hogy a teljesítmény mérése megengedhető. A hajdan Magyar Bálint által beterjesztett, az SZDSZ által inspirált tavalyi szöveget idén csaknem szó szerint ismét törvénybe foglalták, méghozzá trükkös formában.
*
Hiller István oktatási miniszter kormányjavaslatát ugyanis a parlamentben menetközben új változattal cserélték ki: Szabó Zoltán szocialista, valamint Sándor Klára SZDSZ-es képviselő és további húsz MSZP-s honatya visszaállította a Magyar-féle változatot. Úgy azonban, hogy sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság sem támogatta ezt. Az Országgyűlés többsége július 24-én mégis megszavazta. Kihirdetését sürgősséggel kérte Sólyom Lászlótól a házelnök. Az államfő azonban nem írta alá, hanem az AB-hez fordult.
A ki nem hirdetett szöveg szerint az egyetem rektora csak az intézmény gazdasági tanácsának előzetes egyetértésével terjesztheti a szenátus, vagyis a szakmai fórum elé döntésre az anyagi-fejlesztési ügyeket. A gazdasági tanács egyetértése nélkül a szenátus nem határozhat sem az egyetem, a főiskola költségvetéséről, sem a szervezet átalakításáról, megszüntetéséről, új egységének létrehozásáról. Ez – Sólyom László szerint – azt jelenti, hogy az autonómia körébe tartozó lényegi kérdések nem önkormányzati fórumokon dőlnek el. A tudományos tanács ugyanis a kormányzat befolyása alatt álló szervezet, tagjainak jelentékeny részét a miniszter delegálja, s csak egyetlen tag esetében követelmény egyáltalán a felsőfokú végzettség. Tudományos fokozatra nincs is szükség. Sólyom László úgy látja: a jogszabály sérti a tudományos élet szabadságát, hiszen az autonómiának része a gazdasági függetlenség is. A gazdasági tanács viszont nem önkormányzati fórum, hanem a miniszter befolyása alatt álló szervezet. Az AB várhatóan ezt a szabályt is alkotmánysértőnek nyilvánítja és nem engedi meg, hogy hatályba lépjen.