Másodszor is megbukhat a törvény

Az alkotmánybírák várhatóan hétfőn megsemmisítik a felsőoktatási törvény azon rendelkezését, amely előírja: az egyetem rektora csak a gazdasági tanács egyetértésével terjeszthet a szenátus elé fejlesztési, szervezeti, gazdasági ügyeket.

2006. 09. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másodszor került a bírák elé a felsőoktatási törvénynek a kutatás és az oktatás szabadságát sértő rendelkezése. Először a múlt esztendőben még Mádl Ferenc köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt az akkori szövegről. Az Alkotmánybíróság ennek nyomán tavaly október 27-én alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt. Kifejtette: az alaptörvény védi a szellemi élet szabadságát, hiszen a tudományos igazságok keresésére és feltárására csak akkor van mód, ha az állam megteremti ennek feltételeit. Egyrészt nem szól bele a kutatók, az oktatók munkájába – garantálja a tanítás és a tanulás szabadságát. Másfelől meg kell teremtenie e tevékenységnek a gazdasági alapjait. Ez a bírák szerint nem mond ellent annak, hogy a teljesítmény mérése megengedhető. A hajdan Magyar Bálint által beterjesztett, az SZDSZ által inspirált tavalyi szöveget idén csaknem szó szerint ismét törvénybe foglalták, méghozzá trükkös formában.
*
Hiller István oktatási miniszter kormányjavaslatát ugyanis a parlamentben menetközben új változattal cserélték ki: Szabó Zoltán szocialista, valamint Sándor Klára SZDSZ-es képviselő és további húsz MSZP-s honatya visszaállította a Magyar-féle változatot. Úgy azonban, hogy sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság sem támogatta ezt. Az Országgyűlés többsége július 24-én mégis megszavazta. Kihirdetését sürgősséggel kérte Sólyom Lászlótól a házelnök. Az államfő azonban nem írta alá, hanem az AB-hez fordult.
A ki nem hirdetett szöveg szerint az egyetem rektora csak az intézmény gazdasági tanácsának előzetes egyetértésével terjesztheti a szenátus, vagyis a szakmai fórum elé döntésre az anyagi-fejlesztési ügyeket. A gazdasági tanács egyetértése nélkül a szenátus nem határozhat sem az egyetem, a főiskola költségvetéséről, sem a szervezet átalakításáról, megszüntetéséről, új egységének létrehozásáról. Ez – Sólyom László szerint – azt jelenti, hogy az autonómia körébe tartozó lényegi kérdések nem önkormányzati fórumokon dőlnek el. A tudományos tanács ugyanis a kormányzat befolyása alatt álló szervezet, tagjainak jelentékeny részét a miniszter delegálja, s csak egyetlen tag esetében követelmény egyáltalán a felsőfokú végzettség. Tudományos fokozatra nincs is szükség. Sólyom László úgy látja: a jogszabály sérti a tudományos élet szabadságát, hiszen az autonómiának része a gazdasági függetlenség is. A gazdasági tanács viszont nem önkormányzati fórum, hanem a miniszter befolyása alatt álló szervezet. Az AB várhatóan ezt a szabályt is alkotmánysértőnek nyilvánítja és nem engedi meg, hogy hatályba lépjen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.