A mai Prága, minden gondja ellenére térségünk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa, amely mágnesként vonzza nemcsak a külföldi tőkét, hanem a turisták százezres tömegeit a világ minden részéből. Ez a fejlődés elválaszthatatlanul összefügg a polgári szemlélet és a civil társadalom értékrendjének a prágaiak életében betöltött meghatározó szerepétől.
A csehországi politikai erőviszonyok rendszerváltás utáni alakulását tanulmányozva azonnal feltűnik: miközben a legutóbbi két ciklusban országos viszonylatban a szociáldemokraták győztek, még ha szoros eredménnyel is, addig Prágában – de a legtöbb megyében is – mindeddig töretlenül a jobboldal kezében van a kormányrúd. Ezért indokoltan emlegetik a fővárost a cseh jobboldal fellegváraként.
Ismét az ODS győzhet
A prágai fővárosi képviselő-testület sajátossága, hogy a győztes polgári demokraták (ODS) immár második választási cikluson át a szociáldemokratákkal alkotnak koalíciót, szemben a kommunistákkal és az ODS-ből kivált jobbközép függetlenekkel és eurodemokratákkal. A felmérések szerint az idei októberi helyhatósági választásokon Prágában ismét az ODS viszi el a pálmát. Ha az ODS nem szerezné meg a voksoknak több mint a felét, ismét koalíciós partnerre lesz szüksége. Elemzők rámutatnak: az eddigi polgári demokrata–szocdem koalíció megmaradhat, ám megtörténhet, hogy a választásokon a második befutó az Európai Demokraták Pártja vagy az előretörő Zöldek Pártja lesz, amivel az ODS koalíciós lehetőségei kiszélesednének. A szociáldemokraták Pavel Bém jelenlegi főpolgármesterrel szemben a népszerű Petra Buzková volt oktatási minisztert jelölték a főpolgármesteri posztra.
Az elmúlt négy évben Prága vezetése sokat tett a város arculatának javítása, a benne élő és dolgozó emberek jobb élet- és munkakörülményeinek, kényelmének megteremtése érdekében. A város élén álló Pavel Bém, az ODS egyik alelnöke 2002-ben, a Prága történetében addig nem ismert, hatalmas, mintegy harmincmilliárd korona kárt okozó árvíz idején vette át a város irányítását. Olyan időpontban, amikor 28 ezer embert kellett kimenekíteni lakásából, amikor 1500 lakóház omlott össze, s húsz metróállomást öntött el a víz. A fővárosi képviselő-testület sikeresen megbirkózott az árvízkárok felszámolásával, a meghibásodott infrastruktúra és közlekedési hálózat felújításával járó feladatokkal.
Mindeközben a városvezetés hozzálátott a lebénult idegenforgalom feltételeinek megteremtéséhez, a megkárosodott műemlékek felújításához. Eközben nem akadt meg az ország motorjának tekintett Prága gazdasági növekedése, s így a főváros költségvetési céljainak megvalósításához nem kellett az eladósodást választani. Voltak, akik legalább tíz évet jósoltak, míg helyreáll az élet az árvíz sújtotta városban. De Prága nem várt az állam támogatására. Saját forrásaiból létrehozta a város új árvízvédelmi rendszerének fontos létesítményeit. „Az Európai Unió tagállamainak sorában a régiók gazdagságát tekintve a tizenharmadik helyen állunk. A vállalkozások feltételei szempontjából ugyanezt a helyet foglaljuk el Európában. A cseh főváros ingatlanpiaca a kontinensen a harmadik legsikeresebb piacnak tekinthető” – sorolja a főpolgármester a nemzetközi összehasonlítások adatait. „A külföldi turisták százezres tömegei is tapasztalhatták a cseh főváros utcái, közterei és parkjai tisztaságának javulását, a közbiztonság korszerű követelményeinek fokozottabb jelenlétét. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Európában Párizs után Prága a legvonzóbb idegenforgalmi célpont” – teszi hozzá Pavel Bém. A múlt évben 3,7 millió külföldi turista kereste fel Prágát. Elsősorban britek, németek, olaszok és oroszok. A magyarok, de más európai kisebb országok Prágát felkereső turistáinak száma szembetűnően megcsappant, ami főként a magas szállodai árakkal függhet össze. De így is az idegenforgalom az utóbbi években évente 90 milliárd korona bevételt hozott Prágának. S ez a cseh állami költségvetés 10-12 százalékának felel meg!
Vita a baloldali kormánnyal
A Prágában működő ipari, kereskedelmi, szolgáltatási stb. vállalatoktól származik Csehország bruttó hazai össztermékének 25 százaléka. S ez a cseh főváros és a központi kormány közötti viták forrása. A főváros vezetése igazságtalannak tartotta, hogy ebből a baloldali Paroubek-kormányzat csupán hét százalékot adott Prágának. A várostyák többsége úgy véli, az lenne méltányos, ha a Prágában működő vállalatok adóbefizetéseiből többet fordítanának a főváros fejlesztésére. Bíznak abban, hogy a jelenlegi ODS-kormány változtat ezen az elosztási politikán.
A bérek emelkedése jelzi a leginkább a prágaiak életszínvonalának növekedését. A cseh statisztikai hivatal adataiból kitűnik: 2006 második negyedében Prágában az átlagbér elérte a 25 908 koronát (ez ma 260 ezer forintnak felel meg), azaz több mint ötezer koronával haladja meg az országos átlagot. A fentiekkel összhangban áll a munkanélküliség helyzete Prágában. Amíg országos viszonylatban öt százalék körüli a munkanélküliség aránya, addig a fővárosban már hosszabb ideje három százalékon aluli a ráta. Prágai sajátosság a külföldi, elsősorban ukrán és szlovák vendégmunkások tömeges alkalmazása.
Akárcsak Budapesten, Prágában is állandó közbeszédtéma a metró, amelyet a főpolgármesteri hivatal üzemeltet. Jelentőségét mutatja, hogy a metrót naponta másfél millió utas veszi igénybe. Újabb metróvonalak építése a városfejlesztési tervek kiemelkedő tétele, azonban a szociáldemokrata kormányzat itt is szűkmarkú volt az ODS vezette fővárossal szemben. Négy év alatt csupán másfél milliárd koronával támogatta a prágai metróépítést, miközben a főváros erre a célra tízmilliárd koronát fordított. A városvezetés nagy reményekkel tekint Mirek Topolánek jobboldali kormányára, amelytől több megértést vár a metrófejlesztés iránt. „Szeretnénk – hangoztatta nemrég Pavel Bém főpolgármester –, hogy ez a kormány legalább a felét fedezné a metróépítési költségeknek.”
A szocialista vezetésű kormányzatnak a jobboldali Prágával szembeni mostoha magatartása ellenére a cseh főváros vezetése a lakosság által is elismert korszerűsítést hajtott végre a tömegközlekedésben. Így például a 30-40 éves szovjet metrókocsikat a Siemens–CKD együttműködésben készült, a prágai közlekedés műszaki és helyi sajtosságainak maximális figyelembe- vételével ötvagonos, korszerű, a mozgáskorlátozottak igényeit is figyelembe vevő, s ízlésesen megtervezett szerelvényekkel váltja fel. A prágai főpolgármesternek nem okoznak fejfájást a külföldi villamoskocsik sem. A felszíni közlekedésben a legkorszerűbb követelményeknek is eleget tevő, a plzeni Skoda művekben gyártott, Porsche-formatervezésű, új, alacsonypadlózatú villamosokkal elégedett a prágai utazóközönség.
Sikeresnek mondható a fővárosi önkormányzat kitartó igyekezete Prága belvárosának a gépkocsiforgalomtól való tehermentesítésére. Ez nagy, sok embert érintő feladat, mert minden második prágai lakosra jut egy autó, aminek szinte beláthatatlan környezetvédelmi és forgalmi következményei lehetnének már a közeli jövőben. S mindezt még tetézi a fővárosba irányuló vidéki autók tömege. Ezért a főpolgármesteri hivatal városfejlesztési terveiben kiemelt helyen szerepelnek a városközpontot a város pereméhez érkező főutakkal összekötő, közeli metróállomások. Ezek közelében nagy befogadóképességű parkolókat hoznak létre, hogy megteremtsék a nyugati nagyvárosokban ismert rendszer, a Park and ride (Parkolj és utazz!) prágai változatát.
Az európai nagyvárosok sorában a prágaiak veszik a legnagyobb mértékben (57 százalék) igénybe a tömegközlekedést. A magas fokú komfort és a viszonylag alacsony viteldíj sokba kerül. A városvezetés évente több mint nyolcmilliárd koronával támogatja Prága közlekedési szolgáltató vállalatait. S mivel a szakértők szerint a személyautó-forgalom robbanásszerű növekedése már megtorpant, még nagyobb jelentősége lesz a tömegközlekedés igénybevételének. „Manapság Prágában villamossal, busszal vagy metróval utazni nem szégyen, s nem a gyenge szociális helyzet jele, és a városközpontba történő behajtásért kiszabott díj ugyancsak a tömegközlekedési eszközök iránti érdeklődést növeli” – véli Radovan Steiner közlekedési ügyekkel foglalkozó városatya. A gépkocsiforgalom okozta környezetvédelmi és közlekedési gondok egyik enyhítő megoldásaként a prágai önkormányzat a belvárosba történő behajtás csipkártyákkal történő díjaztatásában látja. De elsősorban a város magvát és peremeit átölelő belső és külső körgyűrű megépítése jelentené a szinte már kezelhetetlennek tűnő autóforgalom elviselhetőbbé tételét.
Tisztaság mindenütt
Az egykori szocialista országokból érkezőnek Prágában szinte azonnal szembetűnő az utcák, a közterek, a vasúti és metróállomások és a villamosmegállók tisztasága. Ezeken a helyeken ritkaság a szemét, a kiborult szemétkosár. Különösen a metrószerelvények és -állomások tisztasága teszi kellemessé az utazást. Meg az is, hogy a városvezetés kemény viták után betiltotta a metró, a vasúti és autóbusz-pályaudvarok területén, a villamosokban és buszokban a koldulást. Jellemző, hogy a koldusok többnyire balkáni, elsősorban romániai illetőségű személyek (családok) voltak, akik szoros kapcsolatban álltak például a Vencel teret uraló, posztszovjet alvilággal. A prágai városi rendvédelmi szervek munkáját s a városközpontban sétáló turisták védelmét szolgálja, például a zsebtolvajokkal és a drogkereskedőkkel szemben a köztéri megfigyelőkamerák, valamint a radarok számának bővítése is. S hasonlóképpen a taxisok körében tapasztalt, az utast megkárosító mesterkedések elleni határozott fellépés. Ismeretes, tavaly álruhába öltözve és magát külföldinek kiadva maga a polgármester leplezett le egy szemérmetlenül nagy viteldíjat követelő taxist.
A prágaiaknak, de mondhatnánk egész Csehországnak van egy dédelgetett vágya: szeretnék, ha 2020-ban Prágában lennének a nyári olimpiai játékok. A városvezetés szerint ez a nemzeti dicsőségen és a világméretű népszerűségen kívül nemcsak a cseh fővárosnak, de az egész országnak jót tenne. Az előzetes számítások szerint az olimpia megrendezésének költségei elérhetik a 136 milliárd koronát, s a várható bevételek meghaladnák a kiadásokat. A játékok a város infrastruktúrája felújításán, sportlétesítmények és szállodák megépítésén kívül kétségkívül vonzanák a külföldi befektetőket, növelnék az idegenforgalmi bevételeket. Bár vannak ellenzői is a prágai olimpiának, a fővárosi önkormányzaton már dolgozik egy olimpiai bizottsági tagokból, miniszterekből, városi tisztségviselőkből és gazdasági szakemberekből álló, speciális bizottság, amely nem azt akarja bizonyítani, hogy „merjünk kicsinyek lenni”, hanem azt, hogy egy nemes cél érdekében érdemes összefogni, mert a megvalósulása milliók számára nyújthat örömet, s adhat erőt a szürke mindennapok küzdelmeihez.
A prágai főpolgármesteri hivatal a napokban új helyre, a plzeni Skoda művek egykori prágai palotájába költözött. A Mustek metróállomáshoz közeli Jungmannova utca egyik hatalmas kubista saroképülete, Pavel Bém főpolgármester szavai szerint „a lakosságnak nyújtott szolgáltatások szupermarketje lesz, ahol az ügyfél már a földszinten, egy helyen tíz közszolgálatot vásárolhat meg”. A legkorszerűbb számítástechnikával ellátott hivatal 1100 alkalmazottjának krédóját a főpolgármester így fogalmazta meg: „Mindenekelőtt az embereket kell szolgálnunk. A főpolgármesteri hivatalt működőképes, emberközeli, nyílt és rugalmas, titkos szobák nélküli intézménynek képzelem el.”
Természetesen a prágai városatyákat is éri számos jogos vagy indokolatlan bírálat, s nem minden ígéretüket képesek valóra váltani. Ám a prágai választók, amint azt voksaikkal nemegyszer kifejezték, bíznak képviselőikben, akik kézzelfogható, embereket szolgáló eredményeket értek el, s nem játszották el a közéleti munkához annyira szükséges közbizalmat.
aranytartalék
Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának ellenőrzése
