A gáz- és a villanyár is drágítja a kenyeret

Több tényező együttes hatására a pékek rövid időn belül immár másodszor kényszerülnek arra, hogy megpróbálják kikényszeríteni az áremelést. Mivel uniós csatlakozásunk után gabonatermésünk nagy része automatikusan az úgynevezett intervenciós raktárakba kerül, e készlet felett az unió rendelkezik, ahhoz a malmok pályázatokon és engedélyeken keresztül férhetnek hozzá.

Az ilyen raktárba a búza fix, euróban meghatározott áron kerül be, ezért a forintgyengülés komoly drágulást okoz. Az idén csak ez tíz százalékkal emelte a liszt árát, az év során pedig egy kiló liszt öszszességében tíz forinttal drágult. Az idén ráadásul egymillió tonnával kevesebb búzát takarítottak be, így várhatóan további jelentős mértékű lisztdrágulás következik be. Egyforintnyi lisztdrágulás 75 fillérrel növeli a kenyér előállítási árát – hívta fel a figyelmet Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára.
*
Werli József elmondta, fontos áremelést gerjesztő tényező volt még a gáz, a villany, a benzin és a gázolaj drágulása. Az év eleji szokásos áremelést követően augusztusban újabb 18 százalékkal emelték a gáz és 9,8 százalékkal a villamos energia árát. A kenyér előállítási árának – a benzin és gázolaj árát is beleszámítva – mintegy 28 százalékát az energiaköltségek adják. A bérek adó- és járulékterhei – melyek ugyancsak nagymértékben emelkedtek – pedig a költségterhek 38 százalékát teszik ki, a többi pedig rezsi jellegű kiadás – világított rá az érdekképviselet szakmai titkára. Werli József elmondása szerint a sütőiparban tevékenykedő vállalkozók immár két éve nem tudták érvényesíteni többletkiadásaikat, így például az energia, a szállítás és a megemelt minimálbér növekvő költségeit. Ezért kényszerültek rá az augusztusi áremelésre.
Ugyanakkor – tette hozzá – ez csak arra volt elegendő, hogy megállítsa az ágazat veszteségtermelését. Azzal viszont, hogy év közben olyan változások történtek, amelyek ismét jelentősen emelték költségeiket, a pékek novemberben ismét mintegy 10–15 százalékos áremelésre kényszerülnek. A kenyér várható árát nehezen lehet előre jelezni – mondta a szakértő –, mivel az függ a kereskedelmi egységek üzletpolitikájától is. Jelenleg a pékek a kiskereskedőknek, áruházláncoknak 130– 135 forintért adják kilogrammonként a fehér és félbarna kenyeret. Ezt a kenyeret régiótól és üzlettől függően a vásárlók általában 160– 180 forintért vehetik meg. Az előre jelezhető áremelés következtében ez valószínűleg 200–220 forintra fog emelkedni.
Véleménye szerint amennyiben ezt nem tudják érvényesíteni, úgy ismét elkezdődik az ágazat veszteségtermelése, aminek nyomán várhatóan csődhullám indul a szakmában. Márpedig a kiélezett piaci verseny miatt a szakértők elképzelhetetlennek tartják, hogy a pékek egy-két hónapon belül kétszer is érvényesíteni tudják áremelési szándékukat. Az áruházláncok diktálta árverseny következtében a kis pékségek ötöde mehet tönkre. Helyzetük javítása érdekében egyébként a pékek hiába sürgették a kormányt, hogy lépjen fel a nagy üzletláncok halogató fizetéspolitikájával szemben, ugyanis ezek különböző trükkökkel akár egy hónappal is meghoszszabbítják a törvényben kiszabott harmincnapos fizetési határidőt. A jelenlegi termelési és értékesítési költségek közötti szakadék miatt, amennyiben a pékek a fennálló 15 százalékos áremelkedés-várakozást nem tudják érvényre juttatni, úgy a jelenlegi mintegy 1400 pékség 25–30 százaléka húzhatja le a redőnyt.