Junusz, illetve bankja a vidéki szegények legszegényebbjeinek is nyújt hitelt dél-ázsiai hazájában, a világ egyik legszegényebb és „legzsúfoltabb” országában, ahol 147 millióan laknak 144 ezer négyzetkilométeren, tehát Magyarországnál csak mintegy másfélszer nagyobb területen – írja az MTI. Az 1976-ban alapított Grameen Bank bevett gyakorlata szerint a nincstelen hiteligénylők ötös csoportokban vehetnek fel hitelt, és kölcsönösen segíteniük kell egymást a törlesztésben. A pénzintézet nem követel meg az igénylőktől semmilyen más fedezetet, biztosítékot. 2004 óta a bank koldusoknak ad hitelbe mobiltelefonokat, hogy ne csak kéregessenek, hanem szolgáltatást is ajánlhassanak a reménybeli alamizsnálkodónak: megkérdezik az illetőtől, nem kell-e telefonálnia. A bank így lényegében utcai telefonokat állított hadrendbe, méghozzá személyzettel.
A döntés meglepte az elemzőket, hiszen a békedíjat szinte minden esetben olyan személynek vagy intézménynek ítélik oda, aki vagy amely nemzetközi békefolyamatokban vett részt. Jelenleg Martti Ahtisaari, az indonéziai Aceh tartomány lázadóival való sikeres tárgyalásaiért számított a legesélyesebb jelöltnek a díjra, Junusz nevét nem emlegették az esélyesek között. Valószínűleg a norvég Nobel-társaság (a Nobel-békedíjat nem a svéd társszervezet, hanem az oslói csoport ítéli oda) úgy döntött, a béke ügyét a mindennapokban elősegítő emberek is vannak olyan fontosak, mint a hivatalos tárgyalások résztvevői, ezért kaphatta egy közgazdász a nagy elismerést. A jövőben így elképzelhető, hogy kisemberek, és nem politikusok fognak részesülni a tízmillió svéd koronát érő díjban.
Az öttagú bizottság egyébként egy 191 névből álló listából választotta ki a jelöltet, amelyre a világ vezető személyiségei (politikusok, tudósok, művészek, egyházi emberek, korábbi díjazottak) jelölhetnek. A jelölés maga is nagy jelentőséggel bír, s bár a Nobel-társaság a listát titokban tartja, a jelölő személyek sokszor elmondják az újságoknak választottjukat. A volt svéd miniszterelnök-helyettes, Per Ahlmark például az idén két személyt ajánlott a társaság figyelmébe: John Boltont és Kenneth R. Timmermannt. A két férfit azért tartotta érdemesnek a díjra, mert szerinte vezető szerepet játszottak az iráni nukleáris kutatások felfedezésében.
Reményt adhat a mikrohitel. Méltatták Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított, mikrohitelezéséről híres Grameen Bank elismerését a lapunknak nyilatkozó szakértők. Bogár László közgazdászprofesszor emlékeztetett: a világ minden táján számos más pénzintézet is átvette a Junusz által meghonosított mikrohitel-konstrukciót, amely a nyomorúság helyett a tisztességes szegénység lehetőségét adja az embereknek. Mint mondta, a bangladesi közgazdász kezdeményezése minimális tudástőkét és ugyancsak minimális pénzösszeget ad a szegényeknek, ezáltal azonban az alapvető életfeltételeket tudja megteremteni a hiteligénylők számára, akiknek a tradicionális körülményeik elvesztése nyomán semmilyen más kapaszkodója nem maradt. Hozzátette: Közép-Kelet-Európában szintén megjelent az úgynevezett roncstársadalom, amelytől a modernizáció elvette a tradicionális egyensúlyt, és nem adott helyette mást, így ezeknek a leszakadt rétegeknek nincs más fogódzója a visszailleszkedésre.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor, aki szerint a Nobel-békedíj bizottság azt az erőfeszítést értékelte, hogy Junusz kezdeményezése nem egyszerű fedezet nélküli hitelezés, hanem egy társadalmi csoport felzárkóztatásának kísérlete, amely során a szegények a minimális pénzösszeg mellett tanácsadást és folyamatos ellenőrzést is kapnak, és megtanítják őket a pénzzel történő gazdálkodás alapvető szabályaira. (Sz. E.)
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
