A vérengzés tere, 1956
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetA rendszerváltozáskor, 1990-ben nagy megemlékezés volt. De utána egyre fogytunk. 1993. október 25-én például mintha meg sem történt volna az, ami 1956-ban a Kossuth téren bekövetkezett. A délelőtt folyamán két ember jelent meg, és a Rákóczi-szobornál gyertyát gyújtott. Pár perccel később egy idős asszony sétált be a térre, és letett az emléktáblára egy csokor virágot. A tizennyolc éves fia halt meg itt. Később arra jött egy óvó néni nyolc-tíz kisgyerekkel, és koszorút helyeztek el a talapzaton. Aztán évek múltán megint többen lettünk, és nem maradt el a főhajtásunk. Hogy mi lesz ma, az ötvenedik évfordulón, amikor a térre besétálni sem szabad? Kérdések válasz nélkül.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!