Kilencedik alkalommal rendezik meg az Újszegedi bioépítészeti napokat Szegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban. A Magyar Bioépítészeti Egyesület és az Építéstudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete a november 7-ig tartó kiállítással és a szakmai konferenciával azt szeretné elérni, hogy az egészségre ártalmas építőanyagok helyett a beruházók a hagyományos, természetes összetevőkhöz és a környezetbarát technológiához forduljanak.
A bioépítészet célja, hogy az épület a környezetével harmonizáljon, természetes (lebomló, legtöbbször újrahasznosítható) anyagokból készüljön, és a lakók megújuló energiaforrásból gazdálkodjanak. Legfőbb vezérelv az energiatakarékosság és a káros vegyületektől mentes alapanyag. Sajnos a ma divatos technológiák nagy része, de még a várostervezési gyakorlat (a merev utcaszerkezet és a települési rendezési terv korlátozásai miatt) is több ponton vét a lakók ellen – vallják a bioépítészet szakértői.
Nem csak a belvárosi, százéves bérházak között feltűnő jelenség egy-egy üvegpalota. A színezett vagy tükröződő üvegfelületek miatt az „átlátszó” irodaházakban nappal is világítani kell, áramot fogyasztani; arról nem is beszélve, hogy szemünk a természetes fény spektrumához szokott, az egész napos műfény rossz közérzetet, fejfájást, szempanaszokat és ingerlékenységet válthat ki. Az árnyékolókat sok esetben elhagyják, hogy a költségeket csökkentsék, a túlzott felmelegedés ellen energiapazarló klímaberendezéssel védekeznek, télen viszont többet kell fűteni. Azonban a hagyományos kőházakból is szökik a meleg. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2004-ben végzett felmérése szerint a lakások tíz százaléka közelíti meg a hőszigetelés mai magyar normáit. Ennek következménye az is, hogy a teljes hazai energiaigényből az épületek többet használnak fel, mint az ipar vagy akár a közlekedés.
Az ökológiai szemléletre alapozva viszont egyre több háztartás helyettesíti áramigényének nagy részét megújuló energiából, a magas költségek miatt azonban egyelőre még lassan terjednek a napkollektorok és napcellák, illetve a szélkerék és a hőszivattyú.
– Életünk 80-90 százalékát zárt térben töltjük – hívta fel a figyelmet előadásában Darabos Balázs építészmérnök, igazságügyi szakértő. A lakásban és az autóban az áporodott, elhasznált levegőben felhalmozódnak a káros gázok, az oxigéntartalom pedig elérheti a kritikus szintet. Ajánlott a gyakori szellőztetés, Darabos szerint személyenként és óránként legalább 30 köbméternyi levegőt kell átmozgatni.
A ma elterjedt, viszonylag olcsó, jól záródó műanyag ablakok, ajtók hermetikusan zárnak, ezért kiemelten fontos a szellőztetés, kiváltképp, ha jó hőszigetelés is van, mert gyakori lehet a párásodás, penészesedés.
Ahol ipari hulladékot, salakot használtak az építéshez, ott a radon gáz okoz problémát. A rönkházakat és a könnyű szerkezetes faházakat a rágcsálók, rovarok és a gomba ellen vegyszerrel, például ciánnal kezelik: nem véletlen, hogy Kanadában a négy-öt éves faházak drágábbak az újnál. A műanyag burkolatok, a PVC-padlók pozitívan ionizálják a levegőt, a szőnyegpadlóban pedig atkák élnek. Az új bútorok, ragasztott bútorlapok szervesoldószer-tartalma évekig károsítja az egészséget. A régi szürke palatetők (azbeszt-beton lemezek) elbontásakor mikron méretű rákkeltő azbesztszálak szabadulnak fel. A rákkeltő anyag a tüdőbe jutva a szövetet roncsolja. Egyes vélemények szerint a purhab és a különböző szervesoldószer-tartalmú festékek sem veszélytelenek.
A bioépítészek amikor csak lehet, hagyományos építőanyagokat használnak, amelyek az újrahasznosíthatóság tekintetében is élen járnak: a vályogtégla, a kisméretű tömör tégla többször beépíthető, szemben a vasbeton és könnyű fémszerkezetes bevásárlóközpontok alkotóelemeivel. A hagyományos cseréptető is jobban ellenáll a savas esőnek, mint betonmegfelelője. Emellett használnak még fát, nádat, szalmát, követ és üveget.
Darabos Balázs szerint egy környezettudatosan épített ház legfeljebb 10-20 százalékkal drágább a hagyományoshoz képest, de ha a megrendelő igazi bioházat szeretne, például kókuszrost vagy cellulózszigeteléssel, hőszivattyús fűtéssel, napkollektorral és narancsolajos festéssel, akár a másfélszeresét is fizetheti ennek.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
