Többé nem terrorszervezet az IRA, szögezik le immáron hivatalosan a megfigyelők, ami már csak azért is fontos hír, mert kisebb kifogások azért időről időre megfogalmazódtak a titkos hadsereggel kapcsolatban. A köztársasági mozgalom legtekintélyesebb fegyveres szervezete, a közkeletűen csak „provók” néven emlegetett Ideiglenes IRA valóban a békésebb arcát mutatja hosszú évek óta. Ennek persze roppant egyszerű oka van: az 1998-as nagypénteki megegyezéssel elérték legfontosabb céljukat, kivívták a kisebbségi katolikus közösség jogegyenlőségét és az északír tartomány államközi irányítását, azaz London és Dublin közös felügyeletét. Ami pedig a köztársasági oldal radikálisait, a Real IRA-t és a Continuity IRA-t illeti, őket valósággal kivéreztette a kétfrontos állami hajsza, a jelek szerint végleg fel kellett adniuk hadállásaikat.
Mondhatjuk persze, hogy a végső cél, az ír sziget egyesítése, lekerült a napirendről, s hogy az IRA éppen a számára legfontosabb kérdésben kapitulált. Csakhogy ma 2006-ot írunk, s az eltelt idő számos olyan kérdést megoldott és meghaladott, amelyek a polgárháború 1969-es kirobbanásakor még elsődlegesnek számítottak. Észak-Írország és Belfast nyitottabbá vált, a globalizáció arrafelé is végigsöpört, jelképesek a határok, a londoni és a dublini kormány pedig már régen megtalálta a közös hangot.
Ami az ír egyesítést illeti, az IRA és a Sinn Fein erejét alighanem meghaladná egy olyan ügy hathatós képviselete, amelynek társadalmi támogatottsága nem egyértelmű az Ír Köztársaságban. Gerry Adamsék azonban tudják, hogy az idő nekik dolgozik. Ráadásul a skót nacionalisták látványos előretörése, a függetlenségi tendenciák felerősödése a politikai megoldást vetítheti elő az északír katolikus közösség számára is.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
