Növekedési és nyereségességi területen van még mit tanulnunk a környező országoktól. A magyar tőzsdén jegyzett 34 vállalat gazdasági adatait vizsgálta meg a Roland Berger Strategy Consultants (RBSC), s arra a megállapításra jutott, hogy ugyan a magyar vállalatok igen kiemelkedő helyen állnak a hazai gazdasági életben, ám a kelet-közép-európai régió hasonló tőzsdei cégeihez képest igencsak lemaradtak.
A tanácsadó cég tanulmányában a kelet-közép-európai növekedésekre koncentrált, és összesen hét ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és a „benchmark-ként” szolgáló Ausztria) 433 tőzsdén jegyzett vállalatát hasonlította össze. A kelet-közép-európai térség rendszerváltozás óta tartó gazdasági fejlődése négy periódusra bontható. A kiinduló időszak a reformok és a nyitás előtti állapotot mutatja, ide tartozik jelenleg például Ukrajna. A második fejlődési ciklust gyors növekedés, nyugati nyitás, reformok és globalizálódás jellemzi: ebben a periódusban tart jelenleg Horvátország vagy Románia gazdasága. A harmadik fejlődési lépcsőben az egyes gazdaságok az erőteljes növekedés utáni restrukturációs és konszolidációs időszakhoz érnek: ebben a ciklusban található jelenleg Szlovákia, Csehország, Lengyelország és a folyamatban legmesszebbre jutó Magyarország is. A negyedik periódus már a fejlett nyugati normáknak megfelelő gazdaságot jelenti, a régióban egyelőre még csak Szlovénia érte el ezt a szintet. A tanulmány egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy a vezető, tőzsdén jegyzett cégek szintjén nincs közvetlen összefüggés a vállalati sikeresség és az adott gazdaság kiemelt makromutatói között. A vizsgált országokban közös, hogy tőzsdeindexeik az előző hat évben messze túlteljesítették az iparvállalatok „etalonjának” felfogható Dow Jones ipari tőzsdemutató produkcióját. Nem mutatható ki összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és a vállalatok növekedése között – állapítja meg a tanulmány. Elég csak a magyar példát idézni: a tőzsdén jegyzett cégek évről évre (2002 kivételével, amikor a plusz csak 6,4 százalék volt) 15-17 százalékos bevételnövekedést produkáltak, miközben a GDP négy-öt százalékkal bővült. Hasonlóképpen nem bizonyítható semmilyen összefüggés az infláció és a vállalati bevételek alakulása között sem – áll az RBSC tanulmányának összefoglalójában.
Miközben a fejlődés korábbi, extenzív szakaszában tartó román cégek mutatták fel a legnagyobb éves növekedést, nagyon jól teljesítettek a magyar vállalatok is. Bevételeik a vizsgált periódusban éves szinten átlagosan 10,5 százalékkal emelkedtek, miközben a foglalkoztatottak száma éves átlagban csak másfél százalékkal bővült. Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy a magyar vállalatok 44 százaléka nem tudott növekedni, s nagy részük ezzel párhuzamosan alkalmazottai létszámát is csökkentette. A cégek 29 százaléka tudott létszámot leépítve is növekedni, míg 27 százalékuk egyszerre növelte a foglalkoztatást és a bevételeket – ám itt fontos megjegyezni, hogy a két felfelé ívelő mutató között nincs összefüggés.
Az ágazati elemzés rámutat arra, hogy a térség legdinamikusabban fejlődő szektora az autóipar, amelynek bevételei a vizsgált periódusban éves átlagban 19,4 százalékkal növekedtek. Az ebben a szegmensben tevékenykedő magyar tőzsdei cégek viszont nem teljesítettek jól, éves forgalmuk átlagosan 2,7 százalékkal esett vissza. Ezenkívül még három szektor növekedési üteme alakult átlagon felül: sorrendben az energiaszektor (+12,3 százalék), a szállítás/logisztika/turizmus (+10,5 százalék) és a fogyasztási javak/kiskereskedelem (+9,9 százalék). A magyar tőzsdei vállalatok igazán csak az energiaszektorban nyújtottak kiemelkedőt. Az ágazat az egész térségben átlagon felül (+12,3 százalék) növelte bevételeit évente, ám Magyarország 19,1 százalékkal még ennél is jobbat produkált.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
