Forintgyengítő leminősítések

Hazánk államadósságának leminősítései, az államháztartásról érkező kormányzati beismerések és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozatai gyengítették idén a legnagyobb mértékben a forintot, amely kilenc és fél hónap leforgása alatt – az utóbbi hetek erősödése ellenére – mintegy hét százalékot veszített értékéből.

Hiába erősödött – főként a kedvező nemzetközi hatásokra – az utóbbi hetekben a forint, a magyar valuta idén mégis hétszázalékos értékvesztést volt kénytelen elszenvedni. A forint látványos leértékelődése ráadásul úgy ment végbe, hogy a térség többi valutája eközben viszonylag stabil maradt. Az elmúlt egy év árfolyammozgásait megvizsgálva látható, hogy a cseh és a szlovák korona – többnyire térségi hatások nyomán – ugyan több alkalommal is gyengült, ám az értékvesztést mindannyiszor viszonylag gyors korrekció követte, amely hatására néhány napon belül versenytársaink valutája visszaerősödött. Egyéves viszonylatban mindkét valuta erősödést könyvelhetett el. A lengyel zloty a cseh és a szlovák koronánál nagyobb kilengéseket produkált, éves viszonylatban azonban megtartotta az értékét az euróval szemben.
Ellentétes utat járt be ezzel szemben a forint: a magyar valuta tavaly október elejétől március közepéig majdnem hat százalékot veszített értékéből annak hatására, hogy a világ legnagyobb hitelminősítő intézetei leminősítették, illetve leminősítést valószínűsítő negatív kilátást adtak a magyar adósságra. Európa legnagyobb hitelminősítő intézete, a Fitch Ratings tavaly december 6-án A mínuszról BBB pluszra minősítette vissza hazánk devizaadósság osztályzatát, majd idén január 12-én A pluszról A mínuszra rontotta forintadósságunk besorolását is. A sort a Standard & Poor’s folytatta január 26-án, amikor az addigi stabilról negatívra változtatta a magyar hitelbesorolásra vonatkozó kilátást. Nem egészen egy hónappal később a Moody’s sorolta vissza az addigi stabilról negatívra a magyar adóskockázati besorolások kilátását. Ugyanebben a hónapban a Japan Credit Agency is lépett: A pluszról A mínuszra rontotta hazánk forintban fennálló adósságának besorolását. A magyar piaccal szembeni bizalmatlanságot az Európai Bizottság figyelmeztetései is fokozták: januárban Brüsszel visszautasította a 2005 decemberében benyújtott magyar konvergenciaprogramot. Az idei második nagy gyengülési hullámot júniusban, a valós költségvetési adatok kormányzati beismerésekor szenvedte el a forint, amikor kiderült: idén a világ összes országa közül hazánkban halmozódik fel a legmagasabb GDP-arányos államháztartási hiány. Az értékvesztést Gyurcsány Ferencnek a magyar valutáról tett júniusi nyilatkozatai tovább „segítették”. Június 10-én a miniszterelnök azt közölte, hogy a forint elkezdhet gyengülni a 282-es középárfolyam felé, s néhány nappal később a Corvinus Egyetemen rendezett gazdasági előadásában megerősítette: a magyar valuta gyengülése egyelőre nem akkora probléma, mivel a forint továbbra is az intervenciós sáv erősebb oldalán tartózkodik. A piac még abban a hónapban teljesítette Gyurcsány Ferenc forintgyengülésre vonatkozó kívánságát: az euró magyar valutához mért árfolyama június végén átlépte a 282 forintos lélektani határt, majd 13 százalékos gyengüléssel történelmi mélypontjára esett.
A forint elmúlt hetekbeli visszaerősödése nyomán az idén januárhoz képest jelenleg hétszázalékos az értékvesztés, ami súlyos terhet ró a devizában eladósodott lakosságra. A magyar háztartások jelenleg 2750 milliárd forintnak megfelelő devizahitellel rendelkeznek, azaz minden egyes százalékpontnyi forintgyengülés 27,5 milliárd forintnyi pluszterhet eredményez számukra. A legfrissebb elemzői előrejelzések értelmében az euróárfolyam év végéig 265 és 275 forint között mozoghat, s a jegybank folytatódó kamatemelései ezen a szinten stabilizálhatják a kurzust.