Jelenleg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bizakodik, hogy a jövőben tovább folytatódik az a tendencia, amelynek következtében idén már több mint tíz százalékkal csökkent a gyerekmunka aránya világszerte. A szervezet felmérése igencsak bizakodó, támaszkodva az idei pozitív eredményekre. Bár még ma is mintegy 220 millió tizenhét évnél fiatalabb gyerek dolgozik a tanulás helyett, ez így is tíz százalékkal kevesebb, mint 2000-ben volt (246 millió fő). A gyerekmunka egyébként általában ott jelenik meg, ahol nagyon alacsony a nemzeti jövedelem, nincs átfogó iskolakötelezettség, és magas a születésszám. Azokban az országokban például, amelyekben az egy főre jutó hazai össztermék nem éri el az 500 dollárt, néhány éve még 30–60 százalék volt a gyerekmunka aránya. Ez mára többnyire csökkent, bár akadnak még jócskán problémás területek, mint Kína vagy Thaiföld. Éppen ezért az ILO már 1992-ben kidolgozta ún. IPEC programját, amely azóta is segíti az érintett térségek, régiók saját nemzeti cselekvési tervének kialakítását.
Az IPEC szakértői Faust történetét, helyesebben a lélek eladását idézik, amikor a gyerekmunkát a kiszolgáltatottak napi életben maradásért kötött „szerződéseként” jellemzik. „A gyerekmunka – nemegyszer a prostitúció –, illetve az ezzel járó kényszer, kizsákmányolás és megalázás megfosztja a gyerekeket a tudástól és méltóságuktól, ezzel tönkreteszi az adott ország emberi tőkéjét” – olvasható az ILO tanulmányában, amely összefogásra szólított fel. Brazília pozitív példa, ott az elmúlt évtizedben 60 százalékkal csökkent az 5–9 éves dolgozók aránya. Azonban bőven akadnak olyan térségek, ahol még ma is nagy számban dolgoznak 17, helyenként pedig 14 évnél is fiatalabb gyerekek. Fekete-Afrikában – ahol az AIDS elleni küzdelem is nehezíti az amúgy se kedvező helyzetet – ma is a gyerekek közel egyharmada dolgozik. De még ennél is sanyarúbb a távol-keleti fiatalkorúak élete, ahol több mint 120 millió gyermek dolgozik, főként a kínai és thaiföldi nagyüzemekben.
Egyre több fejlődő ország csatlakozik azok táborába, akik megfelelve a nemzetközi szervezet iránymutatásának törvényileg szabályozzák azt a minimális életkort, amely alatt valaki nem alkalmazható. Ezt tette India is, amikor a napokban hatályba helyezte azon törvényét, amely súlyosan elítéli és bünteti – akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 450 dollárral – a tizennégy éven aluliak alkalmazását. Gerry Pinto gyermekjogi szakértő szerint azonban a törvény nem ad megoldást arra, hogy mit tegyenek a hirtelen utcára került fiatalok. Pinto úgy véli, a hirtelen munkanélkülivé váló gyerekek, elveszítve egyetlen kereseti lehetőségüket, a korábbinál sokkalta veszélyesebb helyzetbe sodródnak.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
