Amerikai asztrofizikusoké lesz idei fizikai Nobel-díj: John C. Mather és George F. Smoot az ősrobbanás elméletét alátámasztó, valamint a galaxisok, a csillagok és a naprendszerek keletkezésében szerepet játszó folyamatok jobb megértését szolgáló kutatási eredményeikkel érdemelték ki a rangos elismerést – adta hírül az AP. A hatvanéves Mather az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az egy évvel idősebb Smoot a kaliforniai Berkeleyben működő nemzeti kutatólaboratórium munkatársa. A két tudós a Nobel-díj elnyeréséhez vezető munkásságában elsősorban az 1989-ben felbocsátott amerikai műhold, a Cosmic Background Explorer (COBE) által a Földre továbbított adatokra támaszkodott. A COBE volt az első eszköz, amely pontosan fel tudta mérni, hogy közvetlenül a 15 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanás után az univerzum anyaga homogén volt. A kutatások bebizonyították, hogy csak 380 ezer évvel később keletkezett a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, ami a legfőbb bizonyítéka lett annak, hogy az atomszerkezet ebben az időben alakult ki.
(Később a Hubble űrteleszkóp távoli galaxisokról készített felvételeket, amelyek fénye évmilliárdokkal korábban indult útjára. Ezzel az időutazásra emlékeztető módszerrel a galaxisok fejlődésének állomásai is nyomon követhetők.)
Az univerzum keletkezésének kutatásában Mather és Smoot legnagyobb érdeme az, hogy kifejlesztették és az űrbe juttatták a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérését lehetővé tevő készüléket – mondta az MTI-nek Csizmadia Szilárd, az MTA csillagászati kutatóintézetének munkatársa. Felfedezésük bizonyítja, hogy az ősrobbanás után a világegyetemben nem mindenütt volt azonos a hőmérséklet, anyaga tehát már nem volt homogén. A megosztott Nobel-díjat december 10-én adják át Stockholmban.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
